A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Medgyessy Ferenc Petőfi szobrának története a korabeli sajtó tükrében

A Néplap és a Debreczen egy-egy tanácsüléshez időzített írásban értesítik olvasóikat arról, hogy Huszti Dénes miniszteri osztályfőnök szerint az állami hozzájárulást két részletben fizetik ki a művésznek; hogy Medgyessy Ferenc újabb 15 000 Ft előleget kapott a várostól; továbbá hogy a májusi centenáriumi hétre állni fog a szobor, melynek 180 mázsa súlyú talapzatköveit a Városháza elé dobálták le. Ezt mindkét lap érthetetlennek találja — a Debreczen közvélemény­kutatásának eredményére hivatkozva, a Néplap pedig tiltakozva: „Érthetetlen­nek tartjuk a polgármesternek ezt a diktatórikus intézkedést, mely különben is nélkülöz minden jogalapot, hiszen a tanácsnak ellentétes döntése van" —, pedig hivatalos döntés még nem született a szobor elhelyezéséről. február 26. Mindhárom napilap tudósít az előző napi tanácsülésről. A Deb­reczen egyúttal felmenti a kisgazdapárti polgármestert a Néplap vádja alól: „Tisztázódott, hogy senki sem adott utasítást az alapzathoz való köveknek a vá­rosháza elé való lerakására, s az csupán félreértés folytán történt meg." Egyben elégedetten veszi tudomásul, hogy a tanácsi javaslat megegyezik a köz vélemé­nyével. február 28. Továbbra is mindhárom újság nyomon követi az Ady Endre­szobor ügyének újabb fejleményeit. Az elmúlt három nap óta, „mint hírlik, ko­moly formában foglalkoznak a kéréssel és ha lehetséges pénzügyi fedezetet is biztosítanak erre a célra" — írja a Néplap. A Tiszántúli Népszava hozzáteszi: „Ary Lajos főszámvevő kijelentette pénteken délelőtt, hogy valószínűleg sikerül előteremteni azt az összeget, amely lehetővé teszi, hogy szobrot emeljenek Ady Endrének is." A Debreczen már óvatosabb: „Ary Lajos... úgy nyilatkozott, hogy tetszetős a megoldás és igyekezni fog előteremteni a fedezetet az új szo­borra. ... rámutatott arra, hogy a város költségvetésében eddig nem igen dotál­ták a művészetet, igen minimális összeg jutott művészi célokra. Évtizedes mu­lasztásokat pótolnánk most azzal, ha előteremtenénk az Ady-szobor költségeinek fedezetét. Ha elkészülne. . ., ez lenne az ország első Ady-szobra." És mindhá­rom lap megemlíti, hogy a város ezt a szobrot is Medgyessy Ferenccel kívánja elkészíttetni, aki örömmel vállalná a munkát. március 1. A város jog- és pénzügyi bizottsága előzetesen megtárgyalja a másnapi közgyűlésen előterjesztendő javaslatokat, köztük a Petőfi-szobor elhe­lyezésére vonatkozó indítványt. Arra az álláspontra helyezkednek, hogy az Ady­szobor fedezetét nem látják biztosítottnak, s így a tanács által javasolt második variánst fogják támogatni a közgyűlésen. 43 március 2. A Debreczen tudósít a jog- és pénzügyi bizottság előző napi ha­tározatáról. A közgyűlés végleg dönt a Petőfi-szobor helyéről, s a pénzügyi bizottság ál­tal is támogatott tanácsi javaslatot fogadja el. 44 március 3. A Néplap néhány sort szentel a közgyűlés határozatának. március 4. A Nemzeti Bizottság értesül ülésén az Országos Nemzeti Bizott­ságtól arról, hogy ,,... a centenáris osztálytól nyert értesülés szerint a Petőfi­szobor költségeire az állam részéről megígért 50%-os hozzájárulást két részlet­ben március és április hónapokban fogják átutalni." A debreceni Nemzeti Bi­zottság ugyanakkor „ ... felhívja a városi tanácsot, kövessen el mindent, hogy a Petőfi-szobor május l-re a kijelölt helyen fel legyen állítva" és „gondoskod­jon arról, hogy a városháza elé ledobált köveket szállítsák el". 45 március 5. A Néplap ismerteti a Nemzeti Bizottság tanácshoz intézett ké­rését. március 17. A tanácsülés határozatot hoz, mely Medgyessy Ferenc nevében 43 A Petőfi-szobor a Royal helyén legyen. Debreczen, 1948. március 2. 44 Lásd a 42. jegyzet. 45 HBmL XVII. 2. 1. 29/1948. N. B. jkv. 454

Next

/
Oldalképek
Tartalom