A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)
Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós és Fülep Lajos levelezése
busái is érthetnének Móricz Zsigmond szavaiból: ,, ... ő egyéniség lett és a legnagyobb festők értékével emelte fel az őstehetség et, mely lelkében élt, ..." Veres Péter megállapítását akár Káplárról is mintázhatta volna: „A művész-őstehetségnek sem lehetetlen a teljes felemelkedés, de erő, önálló akarat és nagynagy belső önérzet és öntudat kell hozzá." *** Lyka Károly véleménye szerint a XIX. század folyamán ,,A művészet nem tartozott Debrecen erényei közé." Rabinovszky Máriusz 1933-ban már kedvezőbb helyzetről tájékoztat: „Debrecen az első és egyetlen magyar vidéki város, amelyben modern képzőművészeti egyesülés létrejött és eredménnyel működik. A debreceni Ady-Társaság 39 néhány lelkes tagja hosszú évek óta küzdött, hogy megtörje a keleti vég súlyos közönyét az ábrázolóművészetekkel szemben." Káplárt „képzőművészeti törekvésének elismeréséül" az Ady-Társaság képzőművészeti osztálya 1930-ban elnökévé választotta. Küzdőtársa a debreceni Senyéi Oláh István (1893—1963) festőművész, művészeti író is, aki siettette: „. .. Derkovits, Nagy-Balogh, Káplár Miklós és más haladó művészek megértését". — írta önéletrajzában. Az idős korában érdemtelenül mellőzött Senyéi Oláh munkásságát első alkalommal Módy Györgye méltatta. Fülep Lajost élete alkonyáig, csaknem négy évtizedig foglalkoztatta Izsó művészete. A Magyar mű vészét'"'-nek „1916 tavaszán íródott" elméleti bevezetésében hangsúlyozza az „egyoldalúan és hiányosan" ismert Izsó felfedezésének jelentőségét. E fő művében is olvasható — először a Nyugatban (1918.) megjelent — megállapítása: Izsóval „...kezdődik a magyar szobrászat tulajdonképvaló fejezete és bekapcsolódik az európainak hatalmas történetébe. Korszak kezdődik vele, nem, a kezdet kezdődik és őmaga a korszak, — ..." Senyéi Oláh 42 még 1929-ben felkereste Fülep Lajost zengővárkonyi otthonában. Felkérte, hogy a Debrecenben 1931. őszére 43 tervezett Izsó ünnepen méltassa „legjobb emlékművünk" megalkotóját, az első igazi nagy magyar művészt. Fülep mindent meg is tett az előadás (1931. Ms 4553/1-3.) sikeréért. Felkészüléséről tájékozódhatunk — először közreadott — leveleiből: „Ami az előadást illeti 4 ' 1 , mint ittlétekor is emiitettem, teljesen önre bízom — akkor lesz, amikor ön legjobbnak véli." — „Én aligha fogok valamerre elmehetni, pedig már rám férne. De a Baumgarten 4,> egyebekre kell. Meg a mű39 Rabinovszky Máriusz: A Debreceni Ady-Társaság képzőművészeti kiállítása. (Nyugat.XXVI. évf. 6. sz. Bp. 1933.) 380—381. — (A kiállító művészek: Berky Irma, Félegyházi László, Káplár Miklós, Senyéi Oláh István, Gáborjáni Szabó Kálmán, Vadász Endre, Medgyessy Ferenc.) 40 Módy György: Képzőművészeti írások. Blattner Géza — Maghy Zoltán — Senyéi Oláh István — Holló László. (Debrecen, 1978.) 27. 41 Fülep Lajos: Magyar művészet (Gondolat és írás II.) (Bp. 1923. Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása) 7. 42 „Fülep Lajos meglátogatott 1939 IX. 26-án és 1939 X. 5-én. visszaadva az 1929 VII. 9-iki zengővárkonyi látogatásom." Senyéi Oláh István kézzel írott feljegyzése Fülep Lajos: Magyar művészet (Athenaeum. Bp. 1923.) c. könyve 4. oldalán. (A Déri Múzeum könyvtárában, Senyéi Oláh István hagyatékából.) 43 1931. szeptemberében Izsó Miklós születésének 100., októberében 60. éve volt annak, hogy Zoltai Lajos történész szavaival: „Leleplezték Csokonai szobrát a legszebb, legbeszédesebb magyar monumentumot." 44 Fülep Lajos levele Senyéi Oláh Istvánhoz. Részletek. (Zengővárkony, 1930. febr. 11.) 1 1. DM Debrecen I. 19/1965. 45 Baumgarten-díjat kap 1930-ban. Jutalomösszegéből éppítteti a zengővárkonyi református lelkészlakhoz toldott, több ezer kötetét befogadó könyvtárszobáját. A 634 lakosú (1920) faluban élt, mint református lelkész 1927 és 1947 között. 438
