A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)
Művészettörténet - Sz. Eszláry Éva: Über die in der Sammlung des Déri Museums befindlichen Bronzestatuetten und neuere Attributionen in Verbindung mit anderen Kleinbronzen
lap kritikusa: „Holló László megértés és méltánylás hiányában elhagyni készül Debrecent és ezt a körülményt sajnálattal regisztráljuk. Elszomorító tény, hogy értékeink felismerésében ennyire tájékozatlanok vagyunk és csak akkor áldozunk már készséggel pénzt és megbecsülést egy-egy kiválóságunk előtt, amikor már idegenben övezik őt a siker babérjai." 24 El kell ismernünk, hogy az 1928—32 közötti időszak a maga mély gazdasági válságával nem kedvezett a képzőművészeteknek, egyáltalán a műpártolásnak, de „a pénznélküli zseb nagy korszakában" is volt hivatalos támogatás Debrecenben. Hatalmas, hivatalosan irányított sikere volt pl. Orsós Ferencnek, a „Corvinkoszorús orvosdoktornak", s Vastagh Gyula képszalonja például évente kapott egy-egy kiállítási lehetőséget, méghozzá a debreceni hatalom fellegvárában, a városháza közgyűlési termében. 25 1931-ben indult a krematóriumi pályázaton, elkészítette a Köztemető egyik ravatalozójának üvegablak- és freskóterveit. A nyugati terem díszítésére kapott megbízást, e művei ma is láthatók (freskói gyászoló alakokat, üvegablakai mandorlába fogott Krisztus testet és virágornamenseket jelenítenek meg). 26 Nem tudni pontosan, mi okból, 1932-ben visszavonult. Lemondott Ady Társaság-beli tagságáról és a képzőművészeti osztály vezetéséről s öt éven belül nem szerepelt a debreceni kiállításokon. 1937-ben ismét feltűnt műveivel az Ady Társaság jubilemi kiállításán, majd 1939-ben a Református Kollégium 400 éves évfordulójára rendezett emlékkiállításon. Itt „Csokonai a Nagyerdőn" és „Zsoltáros lányok" című olajképeit mutatta be. 1941. szeptember 28.—október 12. között rendezte kollektív kiállítását az Ady Társaság a Nemzeti Szalonban. Holló tizenöt művét állította ki, többek között „önarckép", Aratók", „Legelő", Árok szélén", „öregasszony", „Vak ember" című olajképeit és tusrajzait. 27 A harmincas-negyvenes években egy-egy művét elküldte országos kiállításokra, pl. a Tamás Galériába (1930), a Nemzeti Képzőművészeti Kiállításra (1933), az Ernst Múzeumba (1932), a Nemzeti Szalonba (1935), a KUT-tal 1940-től került kapcsolatba: 1941-ben „Tanulmányfej"-ét és „Tengerihordát"-át, 1942-ben a „Cigányok" és „Virágok" című művét, az 1943-as tárlaton „önarckép"-ét és „Csendélet"-ét mutatta be. 1942-ben a műcsarnoki tavaszi tárlaton „Szent István holttestének beszentelése" („Szent István temetése") című olajképe, a „Magyar művészetért" 1942-es kiállításán „Kora tavasz"-a, 1943-as „Magyar művészetért" tárlaton három műve szerepelt: „Csendélet"-e, „önarckép"-e és „Ütfélen" című olajképe 28 1942-ben megkapta a Szinyei Társaság díját. 1928-tól minden nyarát Tiszakanyáron, majd Tiszadadán töltötte. A húszasharmincas években sógorával, Hrabéczy Ernővel együtt dolgozott a Margit utcai Hrabéczy villában. Ugyanabból a házból tekintett ki mindkét festő a Tilalmasra, a Tócóskertre, csak Holló messzebb és többet látott, s a láttatásban is merészebb volt, mint Hrabéczy, akinek finom, szűk skálájú festészete ugyancsak érzékenyen reagált a szociális gondokra. Holló a Margit utcai házból úgy tekintett ki a közeli Tilalmasra, hogy a földbesüppedt tanyák, roskadt présházak, egyszerű lakóinak életében látta és láttatta az egész magyar paraszti sors drámáját. Nagyerejű látomásaiban plebejus heve, megszállottsága, prófétai dühe öltött testet. 24 Debreczen, 1931. jan. 11. 25 „Világhírű mesterek" címmel minden évben megrendezte bemutatóját és vásárát Vastagh Gyula képszalonja. Hírek, cikkek Orsósról a Debreczen című lap 1931. nov. 6-i, 8-i számában. 26 Hírek a krematóriumi pályázatról: Debreczen, 1931. A freskó vázlatai szerepeltek a Holló László mitologikus, biblikus művei című kiállításon (Déri Múzeum, 1972. március', reprókat közölt Sz. Kürti Katalin tanulmánya (Alföld, 1972. március). 27 Hírek a „Debreceni festők" című budapesti kiállításról: Szegi Pál és cikkek .(Magyar Csilag, 1941. 126. p.), Ybl Ervin (Képzőművészet, 1942. 302. p.), Bakay Margit (Nemzeti Űjság, 1941. szept. 27.), Móricz Virág (Kelet Népe, 1941. okt. 1.), K. J. Űj Idők, 1941. okt. 12.), Szentgyörgyi Elvira (Színházi Magazin, 1941. okt. 8.). 28 A kiállításokra vonatkozó adatok a Szentiványi adattárban találhatók.
