A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Sz. Eszláry Éva: Über die in der Sammlung des Déri Museums befindlichen Bronzestatuetten und neuere Attributionen in Verbindung mit anderen Kleinbronzen

tősebb azonban a „Debreczen"-ben megjelent cikk volt, amelyet Rabinovszky Máriusz írt: „Holló László nem forradalmár. Mélyen gyökerezik a múlt tradí­cióiban .. . Nem áll távol Munkácsy Mihály tói. Több szenvedés, több fájdalmas beleérzés, kevesebb heroizálás van művészetében. Az ö parasztja nem az anek­dotázó népszínmű figura, sem a munka fáradozó, de diadalmas hőse; az ő pa­rasztjai kínlódó szegényemberek ... az ő röge együtt vergődik azzal a fajjal, az­zal a néppel, amelyet hátán visel... az ő ege viharos elem, amelyen átszánt, át­süvít a föld és ember minden fájdalma... Holló szervesen beletartozik művé­szetünk jelenébe, és hiszem, művészetünk történetébe is. is Az Ady Társaság 1931­es kiállítási katalógusának előszavába ezt írta: „„Művészete csupa lázongó szen­vedély, lázas látomás, mámoros kitörés... sötéten ragyogó színeit, mozgalmasan szétvetett formáit a feszültség lendülete hatja át. Minden ecsetvonása nyugta­lan, fájdalmas pátoszú, héroszi panasz". Rabinovszky tehát nem a szokásos grecói vonatkozást, hanem a Munkácsy, Millet párhuzamot hangsúlyozta. De ismét nyilatkozott Hollóról a „Debreczen" című lapban Lázár Béla is: „A természet legegyszerűbb jelenségeit is felfokoz­za. Vizionárius képzelete hatalmas színakkordokban jelentkezik... Egy min­dennapi szekér két parasztlóval, nála ragyogó fényálommá válik. Egy cigánylány az erdőben tiszta fénysugárzás"'. 19 Genthon István szerint Holló festményeinek előadása „bátor és erőteljes. Holló nem riad meg a nehéz feladatoktól, sőt keresi azokat... A portréiban megnyilvánuló pszichologizáló íz Kokoshkára emlékeztet... Kitűnő rajzoló, aki szinte játszik a vonalak érzéki szépségével, a tömegek hatásos kontrasztjaival". 10 Lázár Béla, a kiállító rendezője, rajzait is dicsérte, kiemelve Holló expresszio­nizmusát. A katalógusban ezt írta: „Rajzai igazolják, hogy mily gondos előkészí­téssel nyúl az ecsethez, hogy színei tüzéből kirobbantsa a megálmodott víziót. A legegyszerűbb benyomás mélyen átmelegített látománnyá alakul képzeletében. Formáit szaggatottan, balladai tömörséggel, egy-egy részlet kihangsúlyozásával érezteti, elsiklik a részletezés fölött, hogy a hangsúly staccatóival beérje. Ilykép sejtelemszerűvé teszi a legköznapibb jelenséget, teszem, egy parasztszekeret, egy disznóölést, egy fa alatt álló cigánylánykát, hogy máskor széles és hatalmas for­maéreztetéssel nagy kompozíciók felrakásához jusson el, vázlatosan, szinte félve, hogy a belső tűz kialszik, mielőtt a látományt megragadta, hogy álomképe el­száll, mielőtt vásznára leköthette volna. Ilyen viaskodások közben látjuk még a művészt, aki a formákkal való ez önkínzó küzdelemben, vidéki magányban, min­denkitől elhagyatva, él álmainak, melyek kísértik, egyre felajzó indulatrohamok­ban." Figyelemfelhívó volt Béber László cikke és maga a cím is: „Budapest felfedezte a debreceni Holló Lászlót, most Debrecenen a sor". 21 Valóban fel kel­lett hívni Debrecen figyelmét Holló Lászlóra, mert a város nem vette észre igazi értékeit. Kertész Dániel így utalt a közönyre, s felvetett olyan kérdéseket, hogy „Hol vannak a hivatalból hivatalosak? Hol van a debreceni egyetem tanári ka­rának a példamutatásával az egyetemi ifjúság, hol van a müveit középosztály?" 11 A budapesti kiállítást március 6—20-ig követte egy 45 képből álló debreceni bemutató, amelyet Rabinovszky Máriusz idézett cikke, Toroczkay Oszwald, Ker­tész Dániel, Sz. Rácz Imre és Béber László cikkei konferáltak be. A városháza nagytermében rendezték meg az életképekből, munkaábrázolásokból, portrék­ból, mitologikus és biblikus alkotásokból álló anyagot. A kiállítást követően Holló László festészeti iskolát akart indítani tócóskerti 18 Debreczen, 1930. márc. 2. 19 Debreczen, 1930. febr. 15. 20 Napkelet, 1930. márc. 1. 21 Hír a Debreczen 1930. jan. 29-i számában. Béber cikkét a DFU 1930. márc. 21-i száma közölte. 22 Debreceni Újság — Hajdúföld, 1930. márc. 9. 408

Next

/
Oldalképek
Tartalom