A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Sz. Eszláry Éva: A Déri Múzeum kisbronzai és már kisbronzokkal kapcsolatos újabb attribúciók

tek. Egy példány közülük a Szépművészeti Múzeum tulajdonában van és a Kisplasztikái kiállításon bemutatásra került.

7 Ezekkel ellentétben más jellegűek, nyújtottabb arányúak a XVI. századi Marcus Aurelius lovasszobrát bemutató kisbronzoknak az a csoportja, mely 1538 után, az antik szobornak a Capitolium terén való felállítása után készült. Ezek sorába tartozik a Déri Múzeum kisbronza is, s kvalitását tekintve nem marad el a csoport többi tagja között. A Plainscig által közölt bécsi példány

8 ugyan kiválóbb, de például a XVI. század második felére datált hamburgi példány kvalitása alatta marad a debreceni bronznak. Időben a XVI. század második felére helyezhető a debreceni példány is. Tehát az eredeti, katalógusbeli meghatározása helyes, s olasz eredete is kétségtelen. Érdemes a debreceni darabot egy német variánssal is összevetni, pl. Franz Aspruck bécsi példányával.

9 A német variáns tartása, kompozíciója, részletformái sokkal merevebbek. A debreceni Marcus Aurelius szobrocska gazdagítani fogja azoknak az ábrázolásoknak a sorát, melyek a XVI. század második felében olasz területen készültek a római Capitoliumon való felállítása után az antik szobornak s mely példányokat már összegyűjtötte és számontartja a szakirodalom. Liselotte Möller foglalta össze ezeket a típusokat a hamburgi példánnyal kapcsolatos tanulmányában.

10 A debreceni XVI. század második feléből való példány szép, régi talapzatára is fel szeretnénk a figyelmet hívni, ami arra utal, hogy bizonyára valamely régi magángyűjteményből került a szobrocska Déri Frigyes tulajdonába. A következő tárgyalásra méltó debreceni kisbronz a Béke allegóriája (2. kép), aki bal lábával pajzsra lép, s a jobb lába előtt fekvő sisakon kioltja a jobb kezében tartott fáklyát. A sötétbarna patinázatú alak 26 cm magas. Olasz, XVI. század második feléből való munkaként szerepel a katalógusban. Ezt a szobrocskát velencei alkotásnak tartjuk, mely Alessandro Vittoria Pax típusának későbbi és gyengébb változata. 1580—85 közt készült Vittoria Pax szobra, mely a müncheni Bayerisches Nationalmuseumban található.

11 Számos variánsa készült ennek a szobrocskának, s ezeket sokszor tűzbakok díszítésére is használták. A Vittoria típus nemcsak olasz területen, hanem Franciaországban is elterjedt. Ez a szobrocska azonban velencei munka. A velencei kisbronzoknak azt az átlagos színvonalát képviseli, mint pl. a Szépművészeti Múzeumnak a vele összevethető Bellonája.

12 Ez utóbbi munka a Ferenczy-gyűjteményből származik. Tartalmilag szintén — mint a debreceni bronz — a béke és háború allegóriáinak manierizmusban való kedveltségére utal. A Bellona szobrocska a XVI. század végéről való, a debreceni Pax szobrocska viszont szkematikusabb jellegénél fogva már inkább a XVII. század kezdetén készülhetett. Az 1922-es katalógus mint római harcos bronz szobrocskáját (3. és 4. kép), mely a XVI. század második feléből való határozza meg a következő sötétbarna patinajú 35 cm magas műtárgyat. A nyugodtan álló, testsúlyával a bal lábára helyezkedő férfialak baljában kardot tart. Jobbjában talán pajzsot vagy dárdát tartott. Sisakos feje feltűnően kapcsolódik Tiziano Aspettinek és műhelyének munkáihoz. A bécsi Museum für Angewandte Kunst Mars figurájára kívánunk 7 Balogh J.: Katalog der Ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest. IV—XVIII. Jahrhundert. (Budapest, 1975) Nr. 188. 233. kép.; Sz. Eszláry Éva és Sz. Koroknay Éva: Kisplasztikái kiállítás a 10-től a 19. századig. (Budapest, 1978) 23j. 66. sz. 8 Plainscig, L.: Die Bronze-Plastiken. Kunsthist. Museum Wien. (Wien, 1924) 138. 238. kép. 9 Plainscig, i. m. 213., 339. kép. 10 Jahrbuch der Hamburger Kunstsammlungen, Band 2. 83 és 84. A hamburgi példány képével. LM jelzéssel ellátott cikk. 11 Weichrauch i. m. 175. kép. 149 és 150. 12 Balogh J. id. katalógus 1975. Nr. 223., 271. kép.; Sz Eszláry—Sz. Koroknay id. katalógus 27. sz. 95. 384