A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - V. Szathmári Ibolya: A debreceni és hajdúsági (színes hímzésű) női kisbundák[311 Varga Gyula: Buntbestiekte Kurzpelze für Frauen in Debrecen und der Hajduság

a tükrök is német nyelvterületről: Schleswig-Holsteinből származtak. Legalább is az a típus, amelyik felül egy kis trapéz alakú ablakocskával van megkoronázva, s ebben a kis felső oromzatban tükröskép, üvegfestmény, vagy színezett metszet, kőnyomat, esetleg tussrajz látható. A Schleswig-Holsteinből ideszármazott tükrök némelyikén arany-ezüst színű török írást is találunk. Ezek a tükrök a szintén török felirattal ellátott órákhoz hasonlóan a Balkánra készültek, azonban már korábban, az alföldi piacokon elkeltek. A szöveg olvashatatlan, romlott szöveg, amely csak utánozza a török írást, amit a jobb üzlet reményében festettek rá.

21 A tükröknek ez a felső kis oromzata a Hinterglassmalerei-ekhez, a népies üvegfestményekhez hasonlóan készült. A díszítés legtöbbször növényi ornamentika, egy szál virág, kisebb virágbokor, néha egy-egy figurális ábrázolás. A megye katolikus lakosságához eljutott üvegfestmények, tükrös szentképek ugyancsak délnémet és osztrák területről jutottak el, a már említett vándorkereskedelem révén,

22 s ha Debrecen protestáns lakói nem is, a kisebbségben élő katolikusok szívesen vásárolták őket. A tükrök használata természetesen független a vallási hovatartozástól, de a tükörhöz fűződő babonás hiedelmek már nem. A tükröből arcunk fordított képe néz ránk, s minduntalan felébreszti szunnyadó hiúságunkat. Talán ezért van az, hogy számtalan tiltó jellegű hiedelem kapcsolódik hozzá. Ha valaki sokáig nézi magát a tükörben az meghal. (Aki lánykorában tükröt tör, hét évig nem mehet férjhez.) De mondják azt is, aki tükröt tör, hét évmúlva meghal.

23 Ha halott volt a házban, a tükröt letakarták, a gyász alkalmára szőtt fekete szállal díszített gyásztörülközővel. Ennek a szokásnak az okát a következőképp magyarázta egy Békés megyei parasztasszony: „A halott nem lácchatott a tükörbe' mer' akkor a lélek nem tudta vóna, hogy melyik az igazi, amék a gerenda alatt fekszik vagy amék a tükörbe' láccik. Ma már elhalványultak ezek a szokások, különösen a tükör letakarása. Természetesen ez a háztól való temetés szokásának az elmúltával szűnt meg véglegesen. A hiú, kényes, a túl gyakran tükörbe néző lányt azonban a népi humor még most is gyakran csúfolja tükröskatának. Mint már említettük, a tükör helye a falon volt, ahonnan csak az őszi és a tavaszi meszelések alkalmával került le. Tisztogatását pedig értéke és részben a hozzá fűződő babonák miatt is óvatosan végezték. Székre állva ráleheltek, és gondosan fényesre törölték. De sohasem mosták le vízzel. A megvakult, megpókosodott tükröt nem nagyon cserélték ki. A tanulmányunkban bemutatott tornyos tükröket a faragott festett bútor divatjának az elmúlásával a XIX—

XX. század fordulóján lassan felváltotta a fényezett keretű nagyobb felületű tükrök divatja. Ezek a tükrök még ma is szerves tartozékai a hagyományos berendezésű paraszti otthonoknak. A tükrök leírása 1. Faragott tükör Tótkomlósról. Lsz: DGY. 866. Kettős keretű tükör. A külső, díszes keret egy darab fenyőfa deszkából lett kifűrészelve és faragókéssel kialakítva. Érdekessége, hogy a fűrésszel élesen hagyott élek csak a hátsó oldalon lettek lesimítva. A díszítés ornamentikája: a tükröt indák ölelik körül, melyet levelek, kacsok, gránátalmák és tulipánok díszítenek. A faragást festés díszíti, az eredeti földfesték színei: sötétzöld alapon vörös, rózsaszín, fekete és fehér. A XIX. században készült Tótkomlóson, Békés megyében. Ügyes kezű paraszti munka. Méretei: Keret: 46X29 cm, tükör: 18,5X26 cm. Gyűjtötte: Déri György. Állaga, állagvédelem: vetemedett, repedezett. 1978-ban konzerválták. 21 Csilléry Klára szíves szóbeli közlése;. 22 V. ö. Cs. Tábori Hajnalka: A Déri Múzeum népies üvegfestményei Déri Múzeum Évkönyve (Debrecen, 1970) 399—403. 23 A tükörre vonatkozó hiedelem és szokásanyag. 359