A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Biharban

21. kép csigára volt szükség. Négy nyüstös szövésnél vagy négy csigát alkalmaztak, vagy összetett csigarendszert alakítottak ki, amelyek segítségével a négy nyüstöt tetszés szerinti sorrendben lehetett váltani. Megyénkben háromfajta csigát találtunk. Nyilván a legrégibb az a megoldás, amikor egy egyszerű kilyukasztott kemény fadarabon a nyüst madzagát áthúzták, s minden váltásnál a madzag előrehátra csúszott a lyukon. (Kismarja.) Ennek hátránya, hogy a nyüstmadzag így hamar elkopott és elszakadt, még ha közben faggyúval kenegették is a lyukat. Másik, szintén kezdetleges megoldás volt, hogy a nyüstmadzagot egy középen felfüggesztett, 15—20 cm hosszú lapos fa két végén úgy vették át, hogy nyüstváltáskor a fa mérlegszerűen billent. (Ártánd, Kornádi.) Harmadik, egyben a legelterjedtebb a faágyba illesztett kerekes csiga. (21. kép.) A csigatartók másik bemélyedésébe a bordahaj felső fája illeszkedik. 294 ^