A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - Román Márta: Debrecen és a milleneum

ünnepély a Nagyerdőn", melynek költségeire a városi közgyűlés kétezer forintot szavazott meg." Az itt felsorolt ünnepségekhez hasonlóak az év folyamán több ízben ismétlődtek. „Az ünnepi esztendő záró eseménye volt az októberi új képviselőválasztás, melyen ismételten a régi képviselőket választották meg és a debreceni tisztújítás, amelyen Simonffy Imrét ötödízben választották polgármesternek."

13 III. Szóljunk most néhány szót Debrecen millenáris alkotásairól, és a város millenáris kiállításon való részvételéről. Mindkét dolog a várost terhelte anyagilag és erkölcsileg is, a helyi intézmények létesítésétől a kiállításra küldendő debreceni vonatkozású tárgyak előállításáig. Az előzőekben már említettük, hogy a már korábban megvalósult építkezéseket a millenáris alkotásokhoz sorolták. A városi tanács 38 pontban terjesztette a közgyűlés elé Debrecen millenáris alkotásait. Valamennyit nincs itt hely felsorolni, de az 1896 előtti években megvalósultakból emeljünk ki néhányat; 1891—1892.: az evangélikus református egyház régi leánynevelő intézetét felsőbb iskolává fejlesztették; a város az építéshez 15 ezer forintot adott, a fenntartáshoz 100 ezer forintot szavazott meg; ekkor épültek a honvéd lovassági és gyalogsági laktanyák, 350 ezer forint költséggel. 1893— 1894.: megnyílt 325 ezer forint költséggel a városi közkórház; emeletes iskola épült a római katolikus egyház részére 33 ezer forintos költséggel; ekkor épült a gyalogsági laktanya és a közvágóhíd; 1893-ban felépült a főreáliskola. 1895.: megnyílt az országban az első honvédkórház, az Országos Tanítói Árvaház, az iparostanonciskola és a községi szegényház; felépült a törvényszéki palota 350 ezer forintért, és a tűzoltóság új laktanyát kapott. Az 1896-ban létesült intézményekből: a királyi tábla kétemeletes palotája ekkor nyílt meg, és ebben az évben létesült a vasúti gép- és kocsijavító műhely. A felsorolás korántsem teljes, csupán az alkotások jellegét, a vállalkozások méreteit kívántuk jelezni. Az intézményesítésen túl a város sok egyéb feladatot is vállalt magára a millenáris kiállítással és a június 8-iki felvonulással kapcsolatban. Ezek a következők voltak: a város múltjából történelmi képeket festet; megfesteti a múlt századbeli debreceni nagyvásár jelenetét 4000 forintért; akvarellekben megfesteti a város újabb középületeinek homlokzatait 3500 forintért; „részt vesz a hódoló bandériumban 6—10 úrlovassal a debrecezni hölgyek által ajándékozott lobogó alatt, valamint a szeptemberi történelmi díszmenetben; a város ötös fogatát, törzsménesét, gulyáját, mezőgazdaságát, erdészetét természetben, festményekben, mintákban, térképekben és kimutatásokban kiállítja".

14 Nagy hangsúlyt fektetett a város arra, hogy a hódoló menetben megfelelő személyek megfelelő külsővel jelenjenek meg. A bandérium szervezésére is bizottságot alakítottak, ennek a tagjai voltak: Simonffy Imre, Vecsey Imre, Király Gyula, Széli Farkas, Komlóssy Dezső és Steinfeld Mihály. A lovasok saját költségükön szerelték fel magukat, összesen heten: Vecsey Imre, Király Gyula, Medgyaszay Miklós, Rickl Antal, Sesztina Jenő, Steinfeld Antal és Medve Zoltán. A város külön erre a célra csináltatott zászlót Debrecen színeivel és címerével. A lobogót a debreceni nők hímezték ki. „A debreczeni lelkes honleányok által a városi díszbandérium részére készített gyönyörű lobogót folyó hó 10-én (május) délután a nagyerdei Dobos pavilonban fogják nagy ünnepélyességgel felavatni és a városi hatóságnak átadni."

15 A millenniumi kiállításra a városból 103 kiállító ment. Jóformán minden foglalkozási ág, minden debreceni specialitás eljutott a kiállításra. Valamennyit 13 Hajdúvármegye és Debrecen szabad királyi város Adattára, (Db. 1937) 210 14 Debreczeni Ellenőr, XXIII. évf. 1896. 29. sz. 2. 15 Debreczetn, XVIII. évf. 1896. 106. sz. 4. 247