A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)
Történelem - N. Dávid Ildikó: Adatok a debreceni városháza XVIII–XIX. századi építéstörténetéhez
lokzatot 57 1838-ban Ságody József kamarai mérnök rajzolta meg. 58 Bizonyára tőle származik néhány, a korábbi terveken nem szereplő módosítás, így a díszterem 4 ion oszloppal tagolt, tágas előtere. A debreceni városháza épülete végeredményben jól beillik a XIX. század első felében Magyarországon épült megyei és városi középületek közé. A kialakulása szempontjából döntő fontosságú tervek elkészítésének időpontja nagyjából egybeesik Szekszárd, Kaposvár, Balassagyarmat és Makó megye-, illetve városházájának építkezésével. 59 Közülük alaprajzban leginkább a Pollack Mihály tervezte szekszárdi megyeházzal rokon: 60 a Kaufmann-féle terv is a nyújtott téglalap alakú udvart körülvevő épületformát választotta. A helyiségek beosztása, főleg a főtraktusban, azonban kissé zavarosabb a szekszárdinál. Rokon vonás az udvar sarkainak lekerekítettsége is. Homlokzatához nehezebb közeli kapcsolatot találni. A földszinten végigvonuló üzletsor a többi középületen nem fordul elő. A timpanonnal zárt, alul árkádokkal, emeletén lizénákkal tagolt középrizalit, egy emeletes szintje ellenére, leginkább még Székesfehérvárral rokon. 61 Hasonló az oldalsó falszakaszok kiképzése is: az egyszerű, egyenes záródású emeleti ablakokat Debrecenben is csak az erőteljesebb szemöldökpárkány hangsúlyozza. Közös vonás a földszint erős kváderezése is. A debreceni városháza sokfajta tervet és hatást egymásba ötvöző végső képe nemcsak a hosszú tervezési szakasz, majd a 19 évig elhúzódó építkezés következménye. Nagymértékben hozzájárult az is, hogy számos tervezője és építője között nem találunk egyetlen igazi építészegyéniséget sem. Egy részük a város szolgálatában álló mérnökök és mesterek, mások kevéssé ismert bécsi és kamarai építészek voltak, akikkel más építkezéseknél eddig alig találkoztunk. A XIX. század második felének nagy népesedési, gazdasági és kulturális fellendülése a nagysokára fölépült városházát hamar kinőtte. így a kiegyezés után újra napirendre került átépítése, illetve bővítése. Számos terv, javaslat született, melyek vagy a régi átalakításával vagy új épülettel kívánták a kérdést megoldani, megvalósításuk azonban mindmáig elmaradt. 62 A debreceni városháza eredeti formájában áll, 63 s falai között több mint 140 éve intézik a város legfontosabb közügyeit. 57 Balogh korábban i. m. 69. szerint a nyugati főhomlokzat „ ... Ságody József kamarai mérnök 1838-ban készült tervei alapján épült meg 1839—1842 közt." Sajnos a rajz jelzetét nem említi, és sem, az OL-ban sem a HBmL-ban nem találtam meg. 58 Ságody József debreceni működéséről csak a városházával kapcsolatban tudunk. Pesten született 1809-ben, 1829-ben az Institutum Geometricumban szerzett oklevelet. A szabadságharc után Sopronban dolgozott, mint a kormányzóság építési osztályának főmérnöke. — Fodor korábban i. m. 171. Uő. későbben i. m- 103. Zádor—Rados i. m. 347. Ember i. m. 371. 59 Székesfehérvár 1807—1812, Kaposvár 1828—1832, Szekszárd 1828—1836, Balassagyarmat 1833—1835, Makó 1836 körül. 60 Zádor Anna: Pollack Mihály (Budapest, 1960) 250—259. 61 Fitz—Császár—Papp: Székesfehérvár (Budapest, 1966) 107—108. 62 Zoltai i. m. 17—26. — Részletesen tárgyalja a javaslatokat, több fényképmásolatot is közöl. 63 A városháza legutóbbi helyreállításához készült, 1972-es tervrajzokon az eredeti, Kaufmann—Povolni terveken található szerkezeti rendszer jól kirajzolódik. Természetesen az alaprajzok beosztása, a válaszfalak helye, a helyiségek funkciója változott. — OMF tervtár 2322. 185
