A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - N. Dávid Ildikó: Adatok a debreceni városháza XVIII–XIX. századi építéstörténetéhez

fölötti falmélyedések és a kupola utalnak erre. Talán Eger XVIII. század végi nagy építkezései — elsősorban a Líceum — ihlették meg a tervezőt. A városháza építkezéseit végre 1839-ben folytathatták.

51 A düledező régi épület bontását ennek az évnek novemberében kezdték meg.

52 Bontás előtti állapotát Somogyi Károly mérnök felméréséből

53 ismerjük, amely Kováts György 1787. évi és Heine Ferenc 1825. évi munkájával egybevetve az együttes nagy mértékű romlását mutatja. Somogyi rajzán a Tolnai ház déli része, amely 1825ben tető nélkül állott, már nem szerepel. Ugyanakkor az 1787 óta eltelt 52 esztendő alatt sem az alaprajz, sem a helyiségek rendeltetése lényegesen nem változott. A város anyagi gondjai az építkezés ütemét sokszor fékezték.

54 Ebben jelentős része volt, különösen a megvalósulás utolsó szakaszában az építőanyagok drágulásának. Pedig a helyiségek berendezésében kerülték a pompát, még a díszterem kiképzése is eléggé szerény. A legdíszesebb rész a kapubehajtó, meg a háromhajós, téglapillérekkel és vöröses mészhomokkő oszlopokkal tagolt, kazettás boltozatú kapualj. De a kétkarú, vörösmárvány főlépcső, a klasszicizmusban gyakori módon szinte észrevétlenül olvad bele az épületbe. 1844. május 8-án végre mégis fölavathatták az új városházát. Nem maradt el a szokásos ünneplés sem, majd a város újonnan választott tisztikara, Poroszlay Fridrik főbíróval az élén, birtokba vette a régen várt épületet.

5í) Az eddig ismert és az újonnan előkerült tervrajzok birtokában összegezésül megállapíthatjuk, hogy a megvalósult városházán végül három terv elemei fonódnak össze. Közülük az Építészeti Igazgatóságon 1821—1825 között készített, Kaufmann Ferenc aláírásával ellátott tervek voltak a legfontosabbak. Ebből származik alaprajzi beosztásának lényege, az épület egész tömegének fölvázolása és a homlokzaton a földszint rusztikás kialakítása, a középrizalit korinthizáló oszlopai. Äz 1822. évi bécsi tervrajznak köszönhetjük az erőteljes földszinti övpárkányt, meg a timpanonnal a középrizalit alapvető megformálását. Végül Povolni érdeme az épület alápincézésének terve és az alaprajz több apró módosítása. Tőle származik a főhomlokzat 9 + 5 + 9-es tagolódása, a középrizalitot közrefogó falszakaszok emeleti architektúrája és az udvar negyed köríves sarokcsatlakozásai. A végleges formához tartozó tetőalaprajzot (26. kép)

5G és főhom51 Az építkezésre 1839-ben 65 413 conv. ft. volt az előirányzott építési költség, ami az eredeti összegnél (165 253) azért volt sokkal alacsonyabb, mert a városháza nagyobbik része addigra már állott. A költségeket tovább csökkentette, hogy az anyag egy részét a város adta. — Zoltai i. m. 27. 51. jegyzet felsorolja az egyes munkafajtákra az előirányzott költséget. Uo. 14. pedig a megvalósításkor kifizetett összegeket. 52 Zoltai i. m. 16. — Uo. 27. 61. jegyzet felsorolja a városháza utolsó boltbérlőit, 53 HBmL Rajz 29. XVIII. t. á. — alaprajzok. Uo. Rajz 27. XVIII. t. á. — homlokzat. — Zoltai i. m. 8. 12. közölte Somogyi fölmérésének általa átrajzolt másolatát. Mivel Kováts György és Heine Ferenc felméréseihez képest nem sok újat mond, Somogyi felmérésének fényképmásolatát nem közlöm. — Balogh korábban i. m. 25. közli Kováts György másik homlokzatát. — Somogyi Károly 1827-ben végezte el az Institutum Geometricumot, majd 1832—1851 között Debrecen szolgálatában számos felmérést és térképet készített. A városháza építkezéséhez — a régi felmérésén kívül — 1843-ban megrajzolta a Cegléd utcai lépcső tervének módosítását. (HBmL Rajz 286. Rel. Civ. Debr. 493/ 1843.) 54 Zoltai i. m. 16. részletesen ismerteti, hogy milyen intézkedésekkel, rendeletekkel próbálták a város súlyos anyagi helyzetét megoldani. 55 Zoltai i. m. 17. 56 HBmL Rajz 34. XVIII. t. á. 183