A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Ülő szatír kettős síppal

visszariasztó története. Vallási és politikai szerepe messze túlnő ezen a mitológiai történeten. Köztiszteletben álló alakként jelenik meg a Forum Romanumon, és ennek mintájára a provinciák egyes városaiban, ahol a városi kiváltságok szimbóluma.

21 A legjelentősebb kultusszal természetesen saját hazájában, Phrygiában rendelkezett. Az itt kiadott érmeken a terület emblémájaként jelenik meg meztelen alakja hol ülő, hol álló helyzetben kétágú sípjával.

22 A gemmaábrázolás ilyen értelmezése ugyanakkor új szempontot ad annak az i. e. 19-ben kiadott érmének az értelmezéséhez is, melyen ugyanez az ábrázolás látható. A kiadásért felelős IHvir monetalis Petronius Turpilianus volt, érméin megjelenik egy lépő szatír is, egyik kezében syrinxszel, a másikban bottal. Mindkét szatírábrázolást azzal magyarázza a kutatás, hogy ez a pénzkiadó feltételezett ősére, Sextus Turpilius drámaíróra utal.

23 Az előbbi megállapítások figyelembe vételével lehetőséget látunk egy ennél aktuálisabb értelmezésre is. Turpilianus érmeit áttekintve világosan látszik, hogy a hátoldalakon megjelenő ábrák elsősorban Augustus keleti politikájának eseményeihez kapcsolódnak. A tölgykoszorúban megjelenő AUGUSTO OB С S felirat Antonius és Egyiptom legyőzésére utal, a CAESAR AUGUSTUS SIGN RÉCE signumot tartó, térdelő parthussal az i. e. 20-ban a parthusoktól visszaszerzett római hadi jel vényekre. A keleti határ biztonságához tartozott Armenia loyalitásának biztosítása, erről emlékszik meg a CAESAR DIVI F ARME CAPTA feliratú érme térdelő arméniai alakjával. Ezekre a sikerekre céloz több érme elefántfogat ábrázolása is.

24 A határvonal biztosítása mellett Augustus a hátország ügyeinek rendezésére is figyelmet fordított. Ezt célozta i. e. 21—19 között tett keleti utazása, mely során meglátogatta Kisázsiát és Syriát. Intézkedéseivel igyekezett biztosítani e területek hűségét Róma iránt: megerősítette szabadságukat, segítette a földrengés sújtotta városok újjáépítését.

25 Az itt elért eredmények szerves részét képezték egy átfogó keleti politikának, a rá való utalás a pénzkiadásban nem lenne meglepő. Ügy gondoljuk, hogy a Turpilianus érmein megjelenő ülő, ill. álló szatír, akiben Marsyast feltételezhetjük, épp ezt a szerepet tölti be. Alakja apameiai érmekről ismert,

26 de képviselheti Phrygiát, esetleg egész Kisázsiát, mint e területnek Rómában is jól ismert mitikus alakja. Hasonló szerepet betölthetett Turpilianus érmein a Pegasus és lyra is, ezek a jelvények is előfordultak egyes kisázsiai városok pénzein.

27 Mindezideig tisztázatlan maradt a feliratos darabok kérdése. Ezek nemcsak ikonográfiailag, hanem stilisztikailag is egységes képet mutatnak, szemben a felirat nélküliekkel. Igaz, szinte fatálisnak látszik, hogy közülük egyetlen eredeti példányt sem tudunk tanulmányozni, mert a British Museum példányai modernek, a Furtwanglernél idézett őrzési helyét nem ismerjük, a debreceni pedig eltűnt. A fénykép pedig nem mindig elegendő annak eldöntésére, vajon eredeti vagy másolt példányról van-e szó. Mindenesetre Weszprémi adatait megbízhatóaknák szokták tekinteni. De akármennyire is szkeptikusak vagyunk, azt bizonyosan nem vitathatjuk, hogy egy ilyen ábrázolású, ilyen kidolgozású és ilyen feliratú antik darabnak kellett léteznie, melyet a modern másolók igen gondosan követtek, különben az ismert darabok nem egyezhetnének ennyire. Amennyiben pedig mind az egykori Marlborough-, mind az egykori Kazzay-gyűjtemény példánya eredeti — ahogy az pillanatnyilag látszik —, úgy tekintetbe kell vennie, hogy egyszerre több is készült ebből a darabból, mégpedig ugyanannak a mesternek a kezétől. 21 D. Magie: Roman Rule in Asia Minor (Princeton, 1950) 1268 sk. 22 BMC Phrygia p. 74, 91, 94 skk. 23 BMC Imp. I, CHI. 24 BMC Imp. I, CI sk. 25 Magie о. с. 469. 26 Ld. 22. jegyzet. 27 Fitzwilliam Museum, Greek Coins III, 8440, 8150; 7760, 7443. 90