A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye
Sziderit FeC0 3 , Legnagyobb mennyiségben hidrotermális-metaszomatikus képződéssel fordul elő. A főbb lelőhelyek: Neudorf és Lobenstein, Harz hg. (szép fennőtt kristályok), Virtuous Lady mine (GB) lencseszerű romboéderek és apró szkalenoéderes kristályok), Nadabula és Dobsina (CS). Smithsonit ZnC0 3 Szfalerites érctelepek oxidációs övében fordul elő. A legszebb példányok Angliából valók. Az egyik (5923) gyönyörű kékszínű bekérgezés. Sok darab van Altenbergből (DDR), melyek apró szkalenoéderek. Ezek egy része ferro-smithsonit (kapnit). A Kárpát-övezetből Rézbányáról és Dognácskáról (R) van darab, melyek azonban smithsonit és hemimorfit keverékei (gálmei). Volt darab Oravicáról is (R). Az 5926-os darab felírása: „Kadmiumzinkspath" — Wieslochról (D). Dolimit CaMg(C0 3 ) 2 Fennőtt kristályai főleg hidrotermális érctelérekben gyakoriak, de szépek vannak az Alpok kőzet-hasadékaiban is. A legtöbb darab Selmecbányáról, Körmöcbányáról (CS) és az Alpokból van. Igen változatos megjelenésűek a Selmecbányái darabok: hajlott lapú romboéderek (5650), nagy romboédertáblák (5656), cseppkőalakzatot képező apró romboéderek (5660), tűs-nyalábos (5673), nagy gömbök durva felülettel (5679), kalcit utáni kvarc-kérgek vékony dolomit bevonattal (5697), kalciton bevonatok (5704) stb. Az Alpokból a traversellai (I) példányok a legszebbek. Van még darab Kapnikbányáról és Felsőbányáról (R). Vastartalmú dolomit (tharandtit) van Tharandtról, DDR (5705). Aragonit CaC0 3 Sokféle kialakulásban előfordul. Érctelepeken gyakori kísérőásvány, szép darabok vannak Selmecbányáról, Ürvölgyről, Betlérről (Betliar, CS) — innen iglóit —, Oravicáról, Üj-Moldováról, Dognácskáról, R — innen csodálatos halványlila színű kristályok (5942). — A hófehér vasvirágnak sok darabja van Eisenerzről (A) és ennek egy gyönyörű halványkék színű változata Zólyom megyéből (talán Ürvölgyről). Melegvízforrásokban keletkezik a gömbös megjelenésű borsókő (pizolit). Ennek mutatós darabjai főként Karlsbadról (CS) valók, de sok van ismeretlen helyről is (ezeknek talán egy része Budáról). Van Selmecbányáról egy „aphritnak" nevezett változat is. Pb-tartalmú argonit (tarnowitzit) van Tarnowitzról (Tarnowsike Góry, PL). Sr-ot és Ba-ot tartalmazó Alstonból (GB), míg Sr-ot tartalmazó (mossottit) Gerfalkoból (I) van. Cerusszit PbC0 3 Ólomérctelepek oxidációs övében képződik. Sok szép példány van — sajnos legalább fele ismeretlen lelőhelyről. A főbb lelőhelyek: Pribram (CS), Fridrichs-Seegen és Fridrichs-Hafen (D) — az ismeretlen eredetűek nagyrésze talán innen van —, Selmecbánya (CS). Volt Rézbányáról is (R). Azurit Cu 3 (OH.C0 3 ) 2 Másodlagos eredetű, rézérctelepek oxidációs övének ásványa. A legtöbb példány a Kárpát-övezetből való. Apró fennőtt kristályok malachittal, ez jellemzi az erdélyi darabokat, amelyek Rézbányáról, Oravicáról, Dognácskáról és Űj-Moldováról (R) származnak. Sok az ismeretlen lelőhelyű (ezek nagyrésze talán a Szlovák Érchegység bányáiból való; egyrészükön limonitkérgeken fennőtt, lapos kristályok malachittal vannak, másrészükön pedig gömbös bevonatokat képez az azurit). Több mutatós darab van Chessyből (F), egy szép Libetbányáról (CS) és két darab Ausztráliából. Malachit Cu 2 (OH) 2 .C0 3 Rézérctelepek oxidációs övének egyik leggyakoribb ásványa. Sokszor azuritból keletkezik. 63
