A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye
d) csoport. Szkapolitok Két szélső vegyület (a marialit és a mejonit) izomorf elegyeinek tekinthetők. A gyűjteményben vannak: mejonit (szépek a Vezúvról); mizzonit (ekebergit); dipir (conzeranit). Több darab csak egyszerűen szkapolitnak van meghatározva, melyek egy része az USA-ból, más része Norvégiából való (a wemeritek). A Bajkál tó (SU) mellől van még egy glaukolitnak nevezett változat is (4303). Függelék: Szarkolit (a Vezúvról). e) csoport. Zeolitok Főleg vulkáni kőzetekben; hólyagüregeiben vagy hasadékainak falán fordulnak elő. Képződhetnek érctelepeken és metamorf kőzetekben is hidrotermális folyamatokkal. Megfelelő közegben kationjai kicserélhetők. Nátrolit Bazalt hólyagüregeiben gyönyörű hófehér tűk Salese-ből, CS (4015, 4007), jól fejlett kristályok Brewigből, N (4027), téglavörös színű bennőtt kristályok (bergmannit) szintén onnan (4029—4031), apró rózsaszínű tűk halmaza Aussigból, (Űsti Nad Labem, Cs) (4024). Sok hólyagüregben levő, tűs megjelenésű van ismeretlen lelőhelyről (11. kép). Van egy antrimolitnak nevezett darab Izlandról (4038). Dezmin (stilbit) Jól fejlett kristályok Izlandról és a Faröer szigetekről, sárgás színűek Csiklováról, R (4106). Megemlítjük a pufleritet (4097), mely Puflersről (Fassatal, I) származó dezmint jelöl. Analcim (eudnophit) A legtöbb darab az Alpokból [Seiseralm és Fassatal (I)] van. A Kárpát-övezetből Selmecbányáról (CS) és a Bánságból (R) vannak darabok. Érdekes egy Ciprusról származó példány (4058), mert kristályai oktaéderlapokkal tompított kockák. Kabazit (chabazit) Többnyire apró kristályok az Alpokból, Csehszlovákiából és a Faröer szigetekről. Fakolitok Csehszlovákiából (Lobositz-Lovosice, Leipa-Lipa) vannak. Megemlíthető még a herschelit, melynek lelőhelye Acireale, I. Megtalálhatók még: mezolit; thomsonit (harringtonit); heulandit (Fassatalból és Izlandból); brewsterit; phillipsit és harmotom; gmelilit (Írországból); levynit; faujasit; laumontit (leonhardit, sok darab Selmecbányáról); gismondit. Elveszett: skolecit. V. osztály. FOSZFÁTOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK Átmenetet jelentenek a szilikátok és a többi gyökionos sóvegyület között. Ebből következik pl. kisebb keménységük és jobb oldhatóságuk. Két alosztályra (A, B) oszthatók. A gyűjteményben jelenleg meglévő 69 piromorfitra és 39 apatitra hívjuk fel a figyelmet. A alosztály. Vízmentes foszfátok, arzénatok, vonadátok Apatit Ca 5 [F(P0 4 ) 3 ] Lehet elsődleges és másodlagos eredetű. Magmás kőzetekben mint mellékes elegyrész szinte mindig jelen van. Gyakran előfordul pegmatitos és pneumatolitos eredettel. Az Érchegységből (Ehrenfriedensdorf, DDR és Schlaggenwald, CS) igen változatos példányok vannak: zömök, nyúlt-oszlopos, tűs, sőt gömbös megjelenésűek. Sok darab 60
