A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye
A alosztály Nezo- (sziget) szilikátok Gránátcsoport Almandin. Legtöbbször kristályospalákban képződik. Szép darabok — néhány óriási kristály is — az Alpokból és Sziléziából (PL). Apróbb kristályok sok helyről (pl. Libetbányáról, CS) vannak. Van egy példány ismeretlen helyről, melyen a rombdodekaéderek lapjai görbültek (3201). Grosszulár. Gyakori ásványa a mészszilikát-szkarnoknak. Sok szép darab van a bánsági (R) bányákból. A gyönyörű jácintpiros hessonit szép kristályai Traverselláról <I) és Meronitzból (Merunice, Cs) valók. Andradit. Főleg kontakt mészkövekben és kristályospalákban képződik. Szép darabok vannak Dognácskáról (R) és az Alpokból (Tirol). Változatai közül; melanit az Alpokból és a Vezuvról (I), topazolit Mussáról (I) van. Volt schorlomit is. Más gránátok: ittrium-gránát Brewigből (N), uvarovit ismeretlen lelőhelyről <3222). Staurolit 2 Al 2 (Si0 5 ) • Fe(OH) 2 Agyagos üledékek metamorfózisakor keletkezik. Szép nagy, kimállott kristályok — köztük ikrek is — Franciaországból (St. Quimper, Bretagne), üde fényű bennőtt kristályok az Alpokból (Tessin, CH). Topáz Al 2 [(OH, F) 2 Si0 4 ] Pegmatitos-pneumatolitos eredetű ásvány. Szép kristályok vannak Brazíliából <3759), Schneckensteinből (DDR) és Szibériából (SU). Változatok: piknit Zinnwaldból, CS és pirofizálit Svédországból (Finbo). Titanit CaTi(Si0 5 ) Magmás kőzetek járulékos ásványa, legbővebben az eleolitszienitben található. Jelen van az Alpok kristályospaláiban is. A legtöbb innen van; sokszor ékszerű fennőtt kristályok alakjában. Főbb lelőhelyek: Zillertal (A), Pfitschtal (I), Tavetsch (CH). A változatok: greenovit St. Marcellből (I) és volt ittrotitanit (keilhaut) Arendalból <N). Epidot Elsősorban metamorf keletkezésű, de képződik karbonátkőzetek kontaktusán és hidrotermális körülmények között is. A legszebb kristályok az utóbbi módon képződtek az Alpok kristályospala hasadékaiban. Szép darabok vannak Tirolból, Duphinéből. A 3293-as darab egy nagy kristály töredéke Bourg d' Oisansból (F). Változatok: áttetsző, világoszöld színű pisztacit, vörösesbarna színű withamit Glencoról (GB) (3306), beustit Tirolból [Fleistal (A)] (3304). Vezuvián Jellegzetesen kontaktpneumatolitos eredetű ásvány. Több darab van Csiklováról <R), ahol kék kalcit és andradit a társai. Más eredettel megtalálható az Alpok kristályospaláiban is. Innen Fassatalból és Fleimstalból vannak példányok. Szép kristályok vannak a Vezúv (I) vulkáni bombáiban is. Szín és alak szerinti változatok: színtelen kristályok Tirolból — idokrász — (3254), mangántartalmú Piemontból, I (3256), sárgás színű New York államból, USA (3258) — xantit —, réz-oxid tartalmú, kékeszöld színű Telemarkenből, N — ciprin — (3260), nyalábos-oszlopos Egerből (Cheb), CS — egerán — (3267). Gránáttal vegyes tömeg a kolofonit és a wiluit (elveszett). Megtalálhatók még: fenakit; willemit (szépek Altenbergből, DDR) (hebetin); olivin (krizolit, villarsit); forsterit (boltonit); knebelit; monticellit (a Vezuvról, I); kondrodit (érdekesek a Vezuvról, I); cirkon (oersedit); torit; andaluzit (kiasztolit); disztén (cia-> nit); zaffirin (Grönlandról); wöhlerit; mosandrit; piemontit; ortit (allanit); cerit (nem valószínű, hogy azok); zoizit (túlit); datolit (gyönyörűek Bergenhillből, USA és Arendalból, N); gadolinit (erdmannit). Elvesztek: eulitin; ardennit; uranofán. 55
