A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Muzeológia - Kahler Frigyes: Déri Frigyes numizmatikai gyűjteménye a Déri Múzeumban

A feldolgozás beosztása az alábbi rovatok szerint történt: „Folyószám; darab; érem-neme; felirat; évszám; pénzverde helye; Corpus Numorum; vételár;" A Jegyzék leírásai pontosak és megbízhatóak a katalógus hivatkozásai is. Ez utóbbinál arra törekszik, hogy lehetőleg valamennyi darabra keressen megfelelő irodalmi hivatkozást. így használja Réthyt,

11 Ruppot,

12 Weszlerlét,

13 Széchenyit,

14 Gohlt,

15 Rescht

16 és gondosan feltünteti azokat az eseteket, amikor a kérdéses katalógus a gyűjtemény egyes darabjait nem tartalmazza. Ferenc József pénzeinek meghatározására még nem állt rendelkezésre a később megjelent Tower

17 katalógus. A Jegyzék feldolgozása ugyanakkor több szempontból is kifogásolható, amennyiben szakszerűtlenül, nem egyszer a magyar történelem korszak beosztását is sértően sorolja be az anyagot. Először is bírálnunk kell, hogy mind a Rákóczi szabadságharc, mind az 1848/49-es forradalom és szabadságharc államát egyszerűen nem létezőként kezeli. Ez a felfogás a Déri gyűjtemény katalogizálása során groteszk megoldást eredményezett. így Rákóczi magyar vereteit Erdély pénzeihez sorolja. Az 1848-as Ferdinánd nevével vert magyar veretű dukátot, húsz, tíz és egy krajcárost V. Ferdinánd pénzeihez, minden megjegyzés nélkül (míg az 1848 jn-i egy, 1849 évi három (NB.) és 1849 évi hat (NB.) krajcárost Ferenc József pénzeként tünteti fel azzal a megjegyzéssel, hogy „Kossuth Lajos vereté". Ez utóbbi megoldás abszurd volta nem igényel különösebb magyarázatot. Ami a pénzek és érmek felosztását illeti: zavaró, hogy a nagy számú érem egy részét a Jegyzék annak az uralkodónak a pénzeihez sorolja, aki az érmet kibocsátotta, vagy akivel az érem kapcsolatos. Célszerűbb lett volna a pénz és az érem anyag teljes szétválasztása és az érmek akár tárgykörök szerinti — ezen belül kronologikus — akár más rendszer szerinti csoportosítása. A gyűjtemény tényleges elhelyezésére figyelemmel ismertetésünk nem tér el alapvetően a Jegyzék sorrendjétől. II. Nincs terünk arra, hogy a teljes Déri anyagot minden darabjára kiterjedően leírjuk, így helyenként csak rövid áttekintésre szorítkozunk. Az Árpád-ház anyagába osztotta be a Jegyzék a II. Endrével kapcsolatos arany emlékérmet. így a 207 darab pénz az egyes uralkodók sorrendjében az alábbiakban oszlik meg: 11 Réthy László: Corpus Nummorum Hungarie. (Bp. 1899.) Továbbiakban CNH. I. és II. 12 Rupp, Jacobus: Numi Hungáriáé hacentus cognati, quos delineatos, ac e monumentis historoco — numariis illustrates. (Budae, 1841.) 13 Weszerle József: Hátrahagyott érmészeti táblái (Bp. 1911.) Továbbiakban W. 14 Catalogue numorum Hungáriáé ac Transilvaniae instituti nationalis Széchenyiani. (Pest, 1807—1810.) és melléklete a Tabulae numismaticae pro catalogo numorum Hungáriáé ac Transilvaniae instituti Nationalis Széchenyiani. Továbbiakban: Széch. 15 Gohl Ödön: Budapest emlékérmei. (Bp. 1899.) és Budapest újabb emlékérmei. (Bp. 1905.) Továbbiakban: Gohl. 16 Resch Adolf: Siebenbürgische Münzen und Medaillen von 1538 bis zur gegenwart. (Hermanstadt, 1901.) Továbbiakban: Resch. 17 Tower Hugó: I. Ferencz József fémpénzei 1848—1916. (Bp. 1929.) Továbbiakban: Tower. 521