A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.

A magyar sors, a magyar ember élete, a falu világa elevenedik meg az ismertetett műveken keresztül. Móricz Zsigmond: Árvácská-járól Gáli Mihály

89 ezt írta: „Móricz Zsigmond most is mesterien rajzol, írása vádbeszéd a társadalmi előítéletek é

s a szociális állapot ellen". Tamási Áron: Magyari rózsafájáról (Bp. 1941) Görzsönyi

90 így írt: „azokban a napokban nyíltan megmeri mondani: nem leöldösni kell a románokat, hanem együtt dolgozni velük ... A magyar az erősebb, mondja Tamási, tehát neki kell kezdeni a kibékülést. Ö a gazda Madách Civilizátorában, a Magyari rózsafában is ő." József Jolán arra vállalkozott, hogy a költő József Attila életét megírja. Csapó László

91 szerint „úgy mutatja be fivérét, ahogy van, erényeivel, hibáival. A munkásosztály költője így is rokonszenves előttünk." Vargha Balázs

92 szerint „Fazekas Mihály és szoboszlai Mata János, mint társszerzők lépnek a közönség elé" az Exodus könyvkiadó kiadásában megjelent, fametszetekkel illusztrált Ludas Matyi kötetben. Olvashatunk ismertetést Kiss Géza: Ormánság; Erdei Ferenc: Magyar városok; Julow Jenő: Szociális családvédelem című könyvekről

93 stb. Hosszan sorolhatnánk még az ismertetett könyveket. Azonban e néhány is bizonyítja, hogy a teológus ifjúság érdeklődött a könyvtermés újdonságai iránt. Értékelte, közkinccsé tette, sőt állásfoglalását is megfogalmazta. A Közlönyben összegyűlt híranyag iskolatörténeti és oktatás-nevelési szempontból történelmi értékű. Ezekben a rövid hírekben mérhető le az a nyitottság, amely a református kollégiumok ifjúságát jellemezte. Jóllehet a lap ismét kizárólagosan a debrecenieké lett, tovább is figyelemmel kísérte a magyarországi protestáns főiskolások életének legjelentősebb eseményeit, és azokról be is számolt. A híranyag jelentős részét természetesen a város, az egyházkerület és maga a kollégiumi élet szolgáltatta. Beszámoltak a Kollégiumba és az Egyetemre érkezett vendégekről.

94 A városi és kollégiumi Csokonai ünnepségekről, a faluszeminárium megalakításáról,

95 a Kollégiumi Kántus szerepléséről, és arról az áldozatról, melyet 11 görög—latin szakos hallgató görögországi útiköltségével a Kollégium magára vállalt.

96 A Nagytemplom államsegéllyel történő helyreállításának megkezdését is hírül adták.

97 Az ösztöndíjasok levelei?

8 külföldi és hazai konferenciákon résztvevők be89 1941/1942. 10. szám. 90 1941/1942. 4. szám. 91 1941/1942. 2. szám. 92 1938/1939. 10. szám. 93 1938/1939. 3. szám; 1939/1940. 7. szám; 1938/1939. 5. szám. 94 Austein János bázeli külmissziós főtitkár = 1923/1924. 2. szám; Merker Rudolf müncheni egyetemi tanár = 1923/1924. 2. szám; Caius Dávid skót moderátor és Welster J. Macdonald külmissziós titkár = 1923/1924. 6—7. szám; Hromádka prágai professzor = 1946/1947. 2. szám; stb. 95 1931/1932. 8. szám. 96 1928/1929. 8—9. szám. 97 1946/1947. 2. szám. 98 Pl. Kiss Tihamér: Tapasztalataim a francia theológus életéről és és theologiai oktatásról = 1928/1929. 1. szám; Lencz G. Sándor: Diákvilág és tradíció a glasgowi kollégiumban = 1928/1929. 7. szám; Gulyás András: Amerikai levél = 1928/1929. 7. és 8—9. szám; Dékán Elek: Levél Skóciából = 1930/1931. 7. szám; Farkas Ignác: Kálvin városából == 1931/1932. 9. szám; Forró Imre: Levél Utrechtből = 1932/1933. 9. szám; Bartha Tibor: Halléi levél = 1934/1935. 6. szám; Bartha Tibor: Bemeiből = 1934/1935. 9. szám; Horsai Ede: Montpellier = 1947/1948. 6. szám; stb. 512