A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.
ság előtt a Kollégiumban, később pedig az emlékkertben lévő gályarab emlékoszlopnál. 42 Ábrahám János pápai teológus is a gályarabokra emlékezik: „Néhány szó a hazai reformáció üldözéséről 1674-ig" 43 című tanulmányában. A debreceni diákság életéből két mozzanatot dolgoz fel Kiss Sándor. A kollégiumi diákok többször is lázadoztak az oktatás-nevelés és a fegyelmezés módszerei ellen. A XVII. század első felében előfordult tüntetésekre vonatkozó anyagot a Városi Tanács jegyzőkönyveiből, Bartha Boldizsár krónikájából gyűjtötte össze. 44 Másik írásában „Kád alá deák" debreceni mondás történelmi hátterét világítja meg a Városi Tanács 1700. évi jegyzőkönyvei alapján. 45 A Kollégium építészettörténetével és a Kollégium partikuláris rendszerével kapcsolatos adatokat is feldolgoztak tanulmányokban. Kiss István 46 az épület fenntartásáról gyűjtött csokorba adatokat, Szüle József 47 a Kollégium dunántúli kapcsolatait ismerteti az olvasókkal. Bicske, Csurgó, Pápa, Tata és Veszprém hosszú ideig volt a Kollégium partikulája, ahol a Debrecenből küldött rektor az anyaiskola nevelési, oktatási gyakorlatát igyekezett megvalósítani a Debrecenből hozott tankönyvek segítségével. Gál Miklós 48 Kuyper Ábrahám hollandiai ünnepségeiről írt beszámolójában ismerteti Kuyper életrajzát és munkásságát méltatja. Ezek a tanulmányok részben adatközlők, részben feltárók. Az elemzés csak néhány esetben megy túl az ismertetés szintjén, ahol azonban több az ismertetésnél, ott a kor tudományos szintjén álló. A történelmi tanulmányok mellett kiemelkedő helyet foglalnak el a teológiai tudományok körébe vágó hosszabb-rövidebb írások. Ezek közül legnagyobb a száma a gyakorlati theologiai kérdésekkel foglalkozóknak. Ez természetes is, hiszen a lap munkatársai a gyakorlati életre készültek. Énektanítás, lelkigondozás, valláserkölcsi nevelés, vasárnapi iskolai munkaterv vagy éppen a református lelkész gyülekezeti feladatainak a kérdései kerülnek szóba. 49 Egyrészt a felkészülés fontosságára figyelmeztetnek, másrészt pedig arra, hogy a mindennapi munkájuk során a jelenben és a jövőben ezek nélkül az ismeretek nélkül nem tudnak jó munkát végezni. Sulacsik Zoltán 50 az énektanításról, énekvezetésről írva a leendő lelkészek zenei műveltségének fontosságát hangsúlyozza, s egyben szükségét látja annak is, hogy valamilyen hangszeren ők maguk is tudjanak játszani, így könnyebben lehet a gyermekeket megtanítani énekelni, és a gyülekezetet összetartani. Molnár Lajos 51 budapesti teológus az iparos és földműves ifjúság lelkigondozásának nélkülözhetetlen voltát hangoztatja. A mielőbbi kapcsolat megteremtése mellett az állandó ifjúsági hetilapot és a megfelelő szintű könyvtárat sürgeti ehhez a munkához. Ezekben az írásokban a gyakorlati élet kérdései kerültek előtérbe. Gál La42 Peleskey Sándor = 1920/1921. l.szám; Papp Kálmán Jenő = 1922/1923. 1—2. szám stb. 43 1924/1925. 4. szám. 44 Diáktüntetések a XVII. század első felében = 1927/1928. 5. szám. 45 1927/1928. 6—7. szám. 46 1938/1939. 1. szám. 47 1938/1939. 1. szám. 48 1937/1938. 4. szám. 49 Sulacsik Zoltán: Az ének szerepe a gyülekezeti életben = 1020/1921. 6. szám; Molnár Lajos: Református theologus munkája az iparos és földműves ifjak között = 1922./1923. 1—2. szám; Magyar Bertalan: Valláserkölcsi nevelés a családban és az iskolában = 1926/1927. 1. szám; Gál Lajos: Hogy tanítsak a vasárnapi iskolában? = 1927/1928. 8. szám; Gál Lajos: A lelkész, mint a gyülekezet sója = 1927/1928. 6— 7. szám; stb. 50 Sulacsik Zoltán: Az ének szerepe a gyülekezeti életben = 1920/1921. 6. szám. 51 Molnár Lajos: Református theologus munkája az iparos és földműves ifjak között = 1922/1923. 1—2. szám. 507
