A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye

AFRIKA Egyiptomból (krizolitok, jáspisok), Algériából (senarmontitok, Valentinitek), DélAfrikából (nefritek, krokidolitok). AUSZTRÁLIA Néhány darab azurit Kelet-Ausztráliából. A nem Európából származó ásványok nagy részét Krantztól vásárolta. A kissé egyhangú felsorolásért talán kárpótol az, hogy jobban látjuk a múlt század közepén keletkezett gyűjtemény gazdagságát (összevetésül kínálkozik természetesen a következő fejezet), Szőnyi törekvését arra, hogy a korabeli fontosabb lelőhelyek — még ha távoli földrészeken vannak is — képviselve legyenek. A gyűjtemény részletes ismertetése I. osztály. TERMÉSELEMEK A kristályszerkezet alapján két csoportra oszthatók: a fémek (A), valamint a félfémek és a nemfémes elemek (B) csoportjára. A) A fémek kristályrácsára a legtömörebb illeszkedés és a fémes kötéssel együttjáró fizikai sajátságok jellemzőek. Az egymáshoz közelálló atomméret következtében — foként a nemesfémek közt — az izomorf helyettesítés általános jelenség. A terméselemeket a gyűjteményben jelenleg legnagyobb számban az arany (49ből csak 6 veszett el), a réz (20 db) és az ezüst (15 db), valamint 8 meteor-, vas, vagy vastartalmú meteorit és négy db természetes gyémánt képviseli. B) A fémes jelleg és ezzel együtt az elektromos vezetőképesség csökken. A kén már szigetelő anyag. Az alosztályban jelenleg nagyobb darabszámban csak a kén (56-ból 25 maradt) és -a grafit (19-ből 14 maradt) található. A alosztály Fémes elemek Termésréz Cu Lehet elsődleges és másodlagos eredetű. Elsődlegesen hidrotermális eredetű előfordulás — jelentősebb tömegben — csak a Felső tó mellől ismeretes (USA). Ebből több draab van a gyűjteményben (89, 90). Elsődleges rézércek felszínközeli elbomlásakor keletkező rézoldatokból is redukálódhat. Ilyenre példák a Cornwallból (GB) és az Űj-Moldováról (Moldova Noua, R) számazó darabok. (A leggyakrabban előforduló helynevek korabeli és jelenleg használatos alakjai a [12] jegyzetben találhatók, ezért ezeket a szövegben csak a korabeli elnevezéssel írjuk. A legtöbbször előforduló országnevek rövidítései a [13] jegyzetben vannak). Figyelemre méltóak az új-moldovai szép huzalalakú példányok (110, 104). Van Recskről egy 365 g-os tömör, egyik részén csiszolt darab (103). Termésezüst Ag Hidrotermálisán képződik az „arany-ezüst formáció" és a „Co-Ni-Bi-Ag formáció" ásványaként. Az előbbire példa egy Selmecbányáról (Cs) való darab (70) és egy Peruból származó példány (61). Az utóbbit több darab képviseli; sok van a Cseh-Szász érchegységből (Freiberg, DDR és Joachimstal, Cs) és van Kongsbergből (N) is (54). Termésarany Au Előfordul elsődlegesen teléraranyként és másodlagosan — a kísérőkőzet elmállása után, ha torlatokba kerül — mint mosóarany. A telérarany kétféle formációban fordul elő. Az „idős" aranyformációt egy Magurkáról (CS) való darab (38) képviseli, míg a „fiatal" aranyformációt sok szép példány az Erdélyi Érchegységből (R). Igaz, hogy sok darab lelőhelye ismeretlen, de igen valószínű, hogy onnan vannak (Verespatakról, Offenbányáról). Mosóaranyra is volt példa („aranypor és aranytartalmú feketeföveny") Kaliforniából (USA), de elvesztek. 48