A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Maróthi György történelemtanítása és régiségtani előadásai

ас Románam Archeológiám in schola nostra exposuit".

15 Magyar Athenasában Bod Péter is Maróthi görög- és matematikatudását említi.

16 2 Előadásainak minden újdonsága ellenére azonban a fiatal professzor nem rontott ajtóstól a házba. Klasszika-filológiai tevékenységében tőle s tárgyától telhetőleg igyekezett a Kollégium hagyományaihoz és céljaihoz s egyáltalán e tudomány akkori törekvéseihez igazodni. A Kollégium ekkor és még ezután is hosszú ideig a református lelkész- és tanítóképzés céljait szolgálta, s tanítását is e célnak rendelte alá. De egyébként másutt, egész Európában is, a filológiai tudományok ekkor még erősen a teológia hatása alatt állottak, annak mintegy segédcsapatát képezték. A tudománynak ezt az ágát nevezték „philologia sacrá"nak. Ismerjük pl. Gisbert Voetiusnak (1589—1676), a nevezetes utrechti profeszszornak a „philologia sacrá"-ra vonatkozó értekezését, melyet éppen Apáczai Csere János adott elő mint defendens 1650-ben nyilvános disputáción, s melyben a szerző pontosan és részletesen körülírta a filológia teológiai szerepét.

17 A „philologia sacra" felé terelték Maróthit már Bázelben a Frey-Grynaeus intézettel s barátjával, Beckkel való kapcsolatai is. Az említett intézetet ugyanis alapítói a szóbanforgó tudományág művelésére rendelték, s ennek Beck fiatal korától, már Maróthi idejében is tanára volt.

18 Az is jellemző a tudomány szomj as debreceni diák érdeklődésére, hogy már 1735 tavaszán Bernben megvásárolja Gualterus van Bashuysen művét a filológia és a szentírás kapcsolatáról, bár a munkát és íróját igen kevésre értékeli.

19 De a „philologia sacra" felé mutatta az utat, mint láttuk, Maróthi hollandiai tanárainak, Daniel Gerdesnek és Leonard Offerhausnak a "példája is. Hogy tanulmányai alapján is meg volt győződve a filológia teológiai hasznáról, azt az Antiquitates Graecae Prolegomenajában fejti ki: „A görögség megismerése segít a Szentírásnak, még az Ószövetségnek a megértésében is, melyben sok dolog van, «-quae sine hoc Eruditionis instrumento plane intelligi nequeunt.-« A bibliai jóslások homálya, melyet csak az események, megtörtént dolgok oszlathatnak el, szintén nem nélkülözheti a görög irodalom, történelem ragyogó fényét. — Az asszír, chaldeus, perzsa népek régi dolgairól is a görögöktől tudunk. Quod si ad Növi Foederis Sacros Auctores animum attendamus, iam multo gravius apparebit, et certius, eruditionis Graecae pondus.-« (З.1.). Az Újtestamentum sok hibás magyarázata pl. a görög nyelv gyenge ismeretéből származott (З.1.). Így keletkeztek a hibás kommentárok" (4.1.). De mint mondottuk, a teológiai szempontok előtérbe helyezésére kényszerítették a kollégiumi viszonyok is. 1739. március 21-i levelében, melyben egyebek közt a latin, illetve klasszikus műveltség emelésére irányuló törekvéseiről beszél Becknek, ezt írja: „Szeretném embereimet minden erővel a megszokott »barbaries«-től, a szép irodalom tanulmányozására átvezetni". S a továbbiakban ezt ír15 I. mű, 272—273. 16 I. mű, 166. 17 Voetius a grammaticát, lexicát, rhetoricát, poeticát s historicát tekinti a philologia sacra részeinek. L. Bán Imre: Apáczai Csere János (Bp. 1958.) 127—128. (A továbbiakban: Bán). 18 Beckről és a Frey-Grynaeus intézetről Teleki Sámuel pl. a következőket írja Uti naplójában: „Ennek az Beckius uramnak az maga házánál is igen szép és nagy bibliotheca vagyon a magáén kívül, tudni illik az néhai professzor Frey uramé, melynek is ex instituto Freyano lectora professzor Beck uram életéig tanquam professor etiam philologiae sacrae, mert ez a bibliotheca legáltatott Frey uramtól az professor philologiae sacrae hasznára, könnyebbségire" (43.). L. továbbá: LT. I. 36. 19 A mű címe: De usu philologiae in omnibus disciplinis tractatus, quo variis S. S. locis lux affunditur (Servestae, 1726). — LT. I. 45. 447