A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Maróthi György történelemtanítása és régiségtani előadásai
Tóth Béla Maróthi György történelemtanítása és régiségtani előadásai Miután Maróthi György (1715—1744) hat és fél éves külföldi tanulmányútjáról, melyet Zürich, Basel, Bern, Groningen egyetemein töltött el, hazatért, 1738 áprilisában a debreceni Kollégiumban az ékesszólás (eloquentia, litteratura elegantior) és a történelem professzorává választották meg, és megbízták a matematika tanításával is, amit eddig csak az alsó fokozat osztályaiban préceptorok adtak elő, ha egyáltalán tanították. í. Történelemtanítása Az adatokból kivehetőleg Maróthi munkáját a történelem tanításával kezdte. Ezt mutatja, hogy már első Debrecenből írott levelében a történelem, illetve a görög és római régiségek tanításához szükséges könyveket kér barátjától (Bayle, Stephanus, Pitiscus, J. Chr. Iselin lexikonát, s Imhoff Bildersaalját) 1 , és többször szól arról, hogy egyéb stúdiumait, pl. a földrajzot, régiségtant is a történelemhez csatolja, sőt későbbi auktor-kiadásaiban (Cornelius Nepos, Eutropius) is erősen igazodik a történelemhez. 1738 őszén írott második levelében ugyancsak azt írja, hogy a szünet végén (vagyis november elején) ismét visszatér a történelemhez és az ókori földrajzhoz (a jelző lehet, hogy az előbbire is vonatkozik), 2 s ismét sürgeti a már kért könyveket. 1739 márciusában arról emlékszik meg, hogy a történelemhez hozzá kívánja kapcsolni a római régiségtan tanítását is. 1740-ben, január hónapban a városi tanács érdeklődésére pedig ezt válaszolja: „Most reggeli 9 órákon Görög Antiquitásokat tanítok, mellyeket (!) ha vége lészen, szándékozom az új Geographiát tanítani. Dellyesti órákon (melly hol 3 hol 4 óra) tanítom az universalis históriát mellyet nem is akarok soha félbe-hagyni". 3 Balogh Ferenc is megemlíti, hogy az 1741. szept. végén tartott nyilvános vizsga alkalmából Maróthi tanítványai az egyetemes történelemből vizsgáztak. 4 De hol van az előadások szövege? Sajnos, ilyesmire sem az ő kéziratai, sem 1 Lengyel I.—Tóth В.: Maróthi György nevelési törekvéseinek külföldi gyökerei. Könyv és könyvtár VIII : 2. (Debrecen, 1971.) 68. — A továbbiakban: LT. II. 2 LT. П. 68. 3 A Tiszántúli Ref. Egyházkerület Levéltára (TREKL) Maróthi anyag, Z. 60. ab. 92/ 1740. — Jó tájékoztató ez az írás arról is, hogy Maróthi mellett mit tanítottak a többi professzorok 1740 táján a Kollégiumban. A későbbiekről pedig a közvizsgákra vonatkozó feljegyzések tudósítanak. Az Acta Judiciaria bejegyzése szerint (TREKL. II. 10. с 221. 1.) az 1744. október 2-án és 3-án tartott nyilvános vizsgán Maróthi tanítványai a matematika mellett egyetemes történelemből és földrajzból mutatták be tudásukat. Önéletrajzában Hatvani is, aki 1738-ban lett először a Kollégium tógátusa, majd két évi szünet után 1741-től folytatta tanulmányait az iskolában, ugyanezeket a tárgyakat tanulta a kiváló professzortól (L. Lósy— Schmidt, Függelék, 221.). 4 Balogh Ferenc: A debreceni református kollégium története (Debrecen, 1904.), 198. 443