A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Művészettörténet - Köteles Pál: Balogh István (Egy méltatlanul „elfelejtett” festőművész)

11. kép Kompozíció, pasztell, 20X12 cm Zsák J. tul. 1916-ban újra behívták és a Belgrádban állomásozó 37. gyalogezredhez osztották be segédszolgálatra. A rövid ideig tartó, de megerőltető katonáskodás a gyenge szervezetet végzetesen megviselte, gyógyíthatatlanul megbetegedett. A háború hátralevő részét Nagyváradon vészelte át. Akár egy halálraítélt, úgy élte hétköznapjait. Egyetlen vigasza volt a holnaposok széthullt táborának egybeálmodása. Maga köré gyűjti könyveiket; Babits Béke és háború című kötetét, Adytól a Ki látott engem és a Halottak élén címűeket; hozzájuk társult a Késő szüret Juhász Gyulától, Ernőd Tamástól Ferenc József ládája s pótlásként Oscar Wilde Salome című kötete. Néhány négyzetcentiméternyi felületen készített iniciálékat, drámai erejű miniatúrákat a kész kötetekhez. Egészen társtalan. Magányát oszlatni készít illusztrációt egy-egy verskötetbe. Csak a szétszéledt költők kötetei között érzi jól magát. Az egypéldányos könyvillusztrációk a magyar irodalom értékes ritkaságai. Talán megérdemelné az erőfeszítést, hogy a gyűjtők birtokában lévőkről hasonmás kiadás készüljön. Ne feledjük, Ady, Babits, Juhász Gyula köteteiről van szó. A Tanácsköztársaság kikiáltásával azonnal feladatot vállal. Elég volt az első hívó szó és máris bebizonyította, hogy szervező képessége is elsőrendű. Tibor Ernővel, Nagyvárad másik kitűnő holnapos festőművészével együtt tagja lett a nagyváradi Kultúrdirektórumnak. Számbavette a magántulajdonban volt értékes képzőművészeti alkotásokat. Tervezte, hogy a legreprezentatívabb munkákat köztulajdonba veszi, hogy mindenki bármikor megtekinthesse őket. Megszervezte a város első szocialista képzőművészeti egyesületét, a képzőművészek szindikátusát. A Tanácsköztársaság idején jeles kultúrpolitikusnak bizonyult: esztétikai nevelési elvei mindmáig figyelemreméltók. 400