A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Művészettörténet - Köteles Pál: Balogh István (Egy méltatlanul „elfelejtett” festőművész)

2. kép Ex libris, tus, 10X6 cm Debreceni Istvánné tul. egységét kutatták. Tiszta festői eszközökkel és széles, tömör összefoglaló festéssel örökítették meg a pillanat többé vissza nem térő realitását. Ez a művészi irány J. F. Millet-vel lett emberközpontúvá. Az ő Angelus című képe az első, amely hitelesen ábrázolja a parasztok nehéz sorsát. Véle majdnem egyidőben, de tőle teljesen függetlenül Courbet is felfedezi az idill helyett a dolgozó embert. Híres Kőtörő-je az akadémisták körében általános felháborodást váltott ki, de ezzel a képpel a hétköznapi téma polgárjogot nyert a festészetben. A kiállítási szalonokban egyre gyakrabban tűnnek fel azok a képek, amelyek szakítanak az uralkodó ízléssel. A barbizoniak nélkül nehéz volna megértenünk az impresszionistákat. Legjelesebb műveikből még az úgynevezett „helyi színeket" is „elhanyagolták" és a szabad természet képét embereivel, folyóival egyetlen szín-jelenségként fogták fel, s a dolgok közelségét vagy távolságát nem vonalrendszerekkel, grafikai perspektívával érzékeltették, hanem színfoltokkal. Ügy tűnik, hogy az impresszionizmus megjelenése szükségszerűség volt, egyetemes művészi visszahatás. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy egyidőben több helyen is, egymástól függetlenül jelentkeznek az impresszionizmus legfőbb stílusjegyeit valló, megvalósító iskolák. így például, miközben Párizsban már elméletileg is megfogalmazták az impresszionizmus ismérveit, addig tőlük függetlenül Szinyei Merse Pál Münchenben megfesti a magyar impresszionizmus 391