A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye

szeres gyarapítására. 1867-ben már 4000 fölött van az ásványok és a kőzetek együttes száma. 1878-ban bekövetkezett halálakor hagyja a Kollégiumra Szőnyi Pál az ásványgyűjteményét, 380 kötetes szakkönyvtárát és a kitömött állatok gyűjteményét is. Az ásvány gyűjtemény két részből állt: az ún. nagy gyűjteményből, amely 6336 katalógusszám alatt ennél lényegesen több, válogatottan szép darabot tartalmazott. A hagyaték másik része kb. 27 000 darabból állt és a kevésbé mutatós duplumokat tartalmazta. Ennek a gyűjteménynek nagy részét a Kollégium a hagyományozó akaratának megfelelően szétosztotta az egyházkerület iskolái és az ásványok iránt érdeklődő jótanuló diákok között. A gyűjtemény hírét és értékét jól jelzi annak a bizottságnak az összetétele, amely a hagyaték átvételénél jelen volt. Idézünk Kovács Jánosnak a Szőnyi gyűjteményről késztíett katalógusa végén található emlékezéséből. „A gyűjtemények átvételére 1878. július 16-án mentem fel Budapestre, s ott a hagyatékot dr. Horváth István ügyvédtől, mint a végrendelet végrehajtójától, egy öttagú szakértői bizottság jelenlétében átvettem. A bizottság tagjai voltak: dr. Nendtwich Károly, dr. Szabó József, dr. Krenner József egyetemi tanárok, Fauser Antal gyógyszerész és Egger ásványkereskedő." Nendtfich Károly abban az időben a műegyetem kémia tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Szabó József írta Magyarországon az első egyetemi tankönyvét az ásványtannak, amely 30 év alatt négy kiadást ért meg. Krenner József — a legnagyobb magyar krisztallográfus — tizenegy új ásványfajt fedezett fel. Szabó, Krenner és Fauser nevét egy-egy róluk enlevezett ásvány neve is őrzi. Kovács János mintegy negyven évig volt a Kollégium tanára és a gyűjtemények felügyelője. Két évig tartó munkával rendezi a nagy gyűjteményt a Dana rendszere szerint. A gyűjtemény azonban ezt megelőzően sem lehetett egészen rendezetlen állapotban. Valószínű, hogy Szőnyi már a Dana rendszere alapján gyűjtötte az ásványokat. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy sorozatosan találunk éppen a Dana által említett lelőhelyekről származó ásványokat a gyűjteményben, a Kovács János által készítettnél régebbi cédulák kíséretében. Sikerült megtalálnunk a Kollégium Nagykönyvtárában J. D. Dana: A System of Mineralogy című művének azt a példányát, amelynek első oldalán jól látható pecsét van a következő felirattal: „Szőnyi Pál Pesten". Dana először 1837-ben adta ki nagysikerű ásványrendszertanát. (Szőnyi tulajdonában az 1868-ban megjelent 6. kiadás volt.) Szőnyi Pál tulajdonából összesen több mint 33 000 db ásvány került a Kollégiumba. Jogosan merül fel a kérdés: ki volt az az ember, aki ezt az óriási gyűjteményt létrehozta? Villantsunk fel néhány apró mozaikot Szőnyi életéből, kíséreljük meg egy-két vonással megrajzolni az alakját. Nagy segítséget jelentett ebben a munkában a Kollégium Nagykönyvtárában található hatalmas Szőnyi Kézirat anyag [6]. 1808-ban született Debrecenben. Mindvégig a Kollégiumban tanult. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az első magyar füvészkönyv megalkotói felfigyelnek rá és növénytani kirándulásaikra magukkal viszik. Fazekas Mihály tanácsára megy egy évre a Szepességbe Lőcsére, német nyelvet tanulni. A Kollégium diákja, amikor Kerekes Ferenc — az akkor már hírneves tudós — külföldi tanulmányútjáról hazatérve elfoglalja tanári állását. Tőle tanulta Szőnyi a kémiát és az ásványtant. Kerekes a tanulmányútjáról magával hozott ásványokat bizonyosan megmutatta tanítványainak. Talán ekkor fordult először a 15 éves diák figyelme az ásványok csodálatos világa felé, hogy aztán egy életen át fogva tartsa ez a meghatározó élmény. Az 1834—35-ös tanévben már az iskola diákönkormányzatának vezetője, szeniora volt. Osztálytanító a Kollégiumban, amikor a geszti Tisza család figyelmét magára vonja. Tisza Lajos, a későbbi miniszterelnök apja, gyermekei — László, Kálmán és Lajos — mellé nevelőnek fogadja. Előbb azonban két évre Berlinbe küldi az egyetemre. A szünidőkben beutazza egész Nyugat-Európát, nagy utakat 37