A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc ijfúkora, pályakezdése

1909 őszétől 1910 tavaszáig Firenzében tartózkodott, Cella mester műtermében tanult. Majd műtermet bérelt a Piazza Donatellón, egy szobrásztársával, itt készítette reliefjeit, egykori jótevőjének. Pár év múlva így összegzi e fél év hatását: „Firenzében kezdtem el a kőfaragást. Minden kőszobrom magam fejezem be". 1910 tavaszán érkezik vissza Budapestre. Az orvostani intézetben, majd a Fehérvári úton lakik, ahol rövid ideig orvosi praxist is folytat. 1910-től a 2. sz., 1911 szeptemberétől a 14. sz. műtermes lakást kapja meg a Százados úti művésztelepen, ahol egyedül él 1930-ig, megnősüléséig. Orvosból szobrász lett tehát, tanulmányai azonban nem maradtak hatástalanok képzőművészeti tevékenységére. Ezt a mozzanatot Kassák Lajos hangsúlyozta később: „Feltételezhetjük, hogy Medgyessy, aki bonctannal is foglalkozó orvos volt, másképp értékeli és értelmezi a testiség lényegét, mint az olyan művészek, akik kerülő utakon jutnak el az objektív világ közelébe? Lehetséges, hogy Medgyessy ifjúkora behatóbb embertani ismeretei alakító hatással voltak fejlődésére".

18 Budapesten 1908-ban jelentkezett először a Műcsarnokban rendezett képzőművészeti társulat téli kiállításán, férfifejét mutatta be. Ezt követően rendszeresen résztvett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat őszi—tavaszi, illetve téli kiállításain (pl. az 1910—11-es téli tárlaton „Menekülők" с művét, 1912ben „Három grácia" с szobrát állította ki a tavaszi kiállításon, az 1914-es tavaszi kiállításon „Gondolkodó"-ja vett részt. Az 1918-as tavaszi kiállításon bemutatott „Lovas" с bronza Hatvány Lajosné ajándékaként a Szépművészeti Múzeumba került 1918-ban). Művei eljutottak a magyar művészet külföldi kiállításaira is: 1911-ben a római nemzetközi kiállításon, 1914-ben a buffalói magyar grafikai kiállításon szerepelt.

19 A Műcsarnokban rendezett képzőművészeti társulati kiállítások egyre inkább modoros, műcsarnoki, kereskedelmi ízűek lettek, s egyáltalán nem kedveztek a fiatalos, modern törekvéseknek. így döntötték el a haladó fiatalok dr. Rózsa Miklós vezetésével, hogy megalakítják a Művészházat. Az 1909-ben létrejött Művészház kiállítások rendezésével segítette a kezdő tehetségek anyagi és erkölcsi boldogulását. Az első évben azonban egy olyan művészeti részvénytársasággal kötöttek szerződést, amely rontotta a Művészház hitelét fércművek árusításával. Ezért 1910-ben függetlenítették magukat — elsősorban gróf Teleki Géza anyagi segítségével — s előbb a Váci utcán, majd a Kristóf téren rendeztek tárlatokat. 1913-ban nyílt meg a minden igényt kielégítő: modern kiállítási csarnokot, dísztermet, klubszobákat magába foglaló Szekfű—Virág utcai palota. Ebben az épületben Kernstok Károly freskóit, Szentgyörgyi István, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Medgyessy Ferenc szobrait helyezték el a falakon, illetve a teraszon. A fiatal Medgyessy 1910-től kapcsolódott be a Művészház tevékenységébe Rippl-Rónai József, Egry József, Lyka Károly, valamint Sassy Attila (párizsi barátja, tanulótársa) ösztönzésére. A Kristóf téri kiállítóhelyen rendezett VII. csoporttárlaton Kádár Béla, Zádor István, Sassy Attila társaságában vett részt 1912 április—májusában. 1912 nyarát Zsukon, gróf Teleki birtokán tölti. 1912—13-ban osztotta ki a Művészház vezetősége — kizárólag a progresszív művészeknek — a nagy aranyérmet, és a különféle, pl. a Szaczelláry György országgyűlési képviselő által adományozott ezer koronás díjat. Ez utóbbit Medgyessy kapta „Táncolók" с reliefjére. Ekkor készítette Dávid—Góliáth fej с művészházi érmét, 18 Kassák Lajos: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig — (Bp. 1947) 24. Ugyanezt a gondolatot Lyka is hangsúlyozza a „Magyar Művészet" 1934. évf. 1. sz. 4. 19 Az adatok az MTA Szentiványi adattárából származnak. 363