A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc ijfúkora, pályakezdése

tek egészen 30 éves koromig ingyen, amely ha nem olyan modern is, mint ezek a kisebb szabadiskolák ahova eddig jártam, még is igen sok előnye van". Szégyenkezve kér pénzt gipszre, de maga is állás után néz Duchene segítségével. Kéri szüleit, nézzenek utána, hogy „valamelyik debreceni lap ha közölne művészeti tudósításokat az itteni szobrokról, nagyon tudnék szolgálni vele". Beszámol debreceni tanulótársa, Dávid Endre sorsáról is: „Dávid Endre is örül, hogy itt maradhat. Igaz is, hogy ő egyik legszorgalmasabb dolgozó, akiket itt ismerek,, azok közt haladt is mióta itt van".

12 Mint ismeretes, Dávid Endre Debrecen város ösztöndíjával folytatta párizsi tanulmányait. Mindkettőjüket meghívta a Csokonai kör a Fazekas—Diószegi pályázatra, de a harmadik, Somogyi Sándor nyert.

13 Jules Clement Chaplain-nál (1839—1909) a párizsi akadémián tanulta a szobrász-mesterséget 1906 novembere—1907 januárja között. Járta a tereket, utcákat, életreszóló vizuális élményeket szerzett, de szakított időt színházra, hangversenyre. 1907-ben pl. részese volt Bartók Béla párizsi hangversenyének. Közben állandóan szégyenkezik, hogy 26 évesen is szüleire szorul: „Már sokszor gondoltam, hogy keresek munkát valamelyik szobrásznál, hogy apáék megszabaduljanak tőlem ... de sokkal többet tanulok, ha magamnak dolgozom, mint ha másnak ... jelenleg az iskolába járok, a nemzeti szépművészeti iskolába ... Most egy kiállításon van két kisebb dolgom, de amint a rendezők mondják, ha bronzból volna, jobban elkelne". Medgyessy így összegzi párizsi tanulmányait: „Paris. Julian akad. Colorossi

t Grandehomi ere., Acad, des Beaux arts. Legfőbb iskola: a Louvre antik szoborgyűjteménye: egyiptomi, asszír, szumir, ógörög sz.-ok (szobrok) ezeknek köszönhetem, hogy még ma is a modernek közé számítódom".

u Valóban: a Grande Chaumiere, Colarossi és a Julian akadémia volt az a három szabadiskola, amely a haladó magyar fiatalokat nevelte. Párizsi „hét modellje" a kedves Duchene család volt. Megmintázta Arlette-t, Marthe-t, Raimond-ot, Mme és Henri Duchene-t, majd 1907-ben „Héttagú család fejek" című, első plakettjét. 1907 februárjában érkezik vissza Budapestre. Az orvostani intézetben, Beszédes László szobrászművésznél, majd az Ilona utcán lakik, Sassy Attilával együtt. Szállásadójának „öreg fej" c. gipszszobrával fizetett.

15 1909 tavaszán készíti el a debreceni kereskedelmi és iparkamara arany, ezüst, bronz érmét, amely egy vasat kalapáló munkást és géniusz alakot ábrázol. A megbízást egykori osztálytársának Rácz Lajos titkárnak köszönhette.

16 Az érmekért kapott 60 korona is hozzájárult újabb külföldi útjai költségéhez. 1909 májusa—augusztusa között ismét Párizsban tanul, a Julian Akadémiát látogatja. Innen érkezik Firenzébe. Régi vágya volt ugyanis a kőfaragással megismerkedni. Már 1906-ban, Párizsban szeretett volna vésőket venni márványfaragáshoz. Mint írja: „én magam akarom kifaragni a munkáimat, nem mint szokták rendesen, kőfaragóval csináltatni". Ez a vágy, ez a program a kor más fiatal 12 Az idézett levelek az OSZK 25-ös fondjában ttalálhatók. 13 Dávid Endre (1883—1918) életét ism. Zoltai Lajos nekrológja (Debreceni Képes Kalendárium, 1919. 88—89.). A fiatal Medgyessy nem bánta a kudarcot, csak a pénzt sajnálta — közli László Gyula 1968-as monográfiája, 14. 14 A nyilatkozatot lásd László Gyula: Medgyessy Ferenc életműve (Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 16. sz. — Debrecen, 1972) 30—31. Az eredeti kéziratos oeuvre-lista az OSZK-ban van 25/18. tétel alatt. 15 Ld. oeuvre-lista 1908/4. tételét és Bogdál Ferenc Sassy-ról szóló nekrológját (Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1970. 318.). 16 A debreceni iparművészeti kiállítást a Magyar Iparművészeti Társulat és a Debreceni Iparkamara rendezte. Rendezők: Györgyi Dénes (belsőépítészet) és Rácz Lajos kamarai titkár (szervezés). A kiállítás ism.: „Magyar Iparművészet", 1909/116.136., valamint a helyi lapok 1909. áprilisi számai. 360