A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc ijfúkora, pályakezdése

1. kép Diákkori karikatúra Mit kapott képzőművészetileg Budapesten 1902—1905 között? Bizony ott sem annyit, mint gondolnánk. Járta a múzeumokat ,tereket, de mit láthatott? A századelő szegényes képzőművészeti látványt nyújtott még a fővárosban is. Lyka Károly könyvei fontos kalauznak bizonyulnak a századforduló képzőművészeti életére, ízlésére vonatkozóan.

8 Megtudjuk pl. hogy a Nemzeti Múzeum szobortárában 1900-ban csak 102 magyar-, 34 külföldi plasztika volt, ebből szerencsére 64 Izsó Miklós műve. Ami az épületdíszítést és a köztéri szobrászatot illeti: ekkor kezd Budapest benépesülni, egyre több szoborral, sok-sok elrettentő példa mellett remekművekkel is. Órák közben a hullaházban állandóan rajzolt. Tanhoffer Lajos anatómus, amatőr festő fedezte fel először rajztudását, de látta rajzait Tellyesniczky Kálmán, a művészeti akadémia tanára is. Ajtay Sándor professzor rajztudása miatt vette fel gyakornoknak a törvényszéki intézetbe.

9 „Ahogy gyűltek a halottak a fehér lapokon, úgy nőtt bennem a művész, úgy veszett ki belőlem az orvos" — írta a törvényszéki orvostani intézetben tett hulla rajzolásairól. S elérkezett az idő, amikor már szigorú édesapja előtt sem titkolhatta az igazságot. Sok vita, veszekedés után — (amelyet édesapja így zárt le: „Én úri mesterségre tanítottalak és te agyagos lettél. Te választád ... Kódus lesz belőled!" —) a fiatal medikus megírta híres, 1905. január 29-én kelt levelét, amelynek summája: „alig várom azt a napot, hogy elmondhassam: kezemben a diploma, e perctől kezdve nem vagyok doktor"}

0 8 Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón (Bp. 1954). 9 Orvosegyetemi éveivel több orvosi szaklap is foglalkozik. Legfontosabb: dr. Tóth András írása a „Horus" 1977. 1. sz. 95—96. 10 A levelet közli az „Életemről, művészetről" с kötet. 355