A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Történelem - Varga Gyula: Adalékok a debreceni céhes ipar és a mezőgazdaság kapcsolatához a XVIII. század végén
Ekkor egy kategóriában írták össze a vásári-, váltó-, német-, és szűrszabókat, sartor néven, mivel ezek ekkor már közös céhet alkottak. Nem törődtek azzal, hogy a valóságban ezek mindig megőrizték különállásukat és nevüket is. (A helybeli adóbesorolások mindig külön is említik őket.) A cerdo itt ebben az időben vég vargát jelent, nem tímárt. A csutorásokat cornuariusnak nevezik, nem sugibulatornak, megkülönböztetve őket a fésűsöktől is (pectenarius). Speciális szakterminológiák Debrecenben a commolitor (őrlős), currulista (szekeres), vector (fuvaros), melyek természetszerűleg a helyi vontató, szállító alkalmatosságok szerint értendők. (Közöttük vannak pl. a közismert talyigások is.) A netrix (aranyhímző) foglalkozás valószínűleg magába foglalta a híres debreceni pártakészítőket is, akik a XVI. század végétől egészen a XIX. század végéig nagyjából azonos stílusú, ezüstözött, aranyozott gyöngyöspártákat készítettek. Teljesen bizonytalan a pistor, pistrix meghatározás, hiszen hivatásos pék ebben az időben még csak átmenetileg telepedett meg a városban, ha pedig a százat is meghaladó kenyér-, perec-, kalács-, fonatos sütőket ide számítjuk, akkor túlságosan kevésnek tűnik az a 37 fő, aki állítólag e foglalkozásból élt. Még akkor is, ha a cocus (coquus) címen összeírt egy családot hozzájuk számítjuk. Valószínű, hogy Debrecenben e foglalkozások még nem különültek el teljesen más foglalkozási ágaktól, hanem csak a család bizonyos tagjai (főként asszonyok) űzték ezt a kiegészítő mesterséget. Az összeírok pedig valószínűleg csak a családfők foglalkozását tüntették fel. 6 Nem célunk, hogy a közölt felmérés valamennyi ipartörténeti tanulságát feldolgozzuk, hiszen ezt csak további részkutatások, összevetések birtokában tehetnénk. 7 Néhány összefüggésre azonban feltétlenül utalnunk kell. A táblázatból összesen 1897 önálló kisiparos család létét tudjuk rekonstruálni. Meg kell jegyeznünk, hogy az iparos (opifex) fogalma ebben az időben még nehezen különíthető el más foglalkozási ágaktól. A céh-keretek se lehetnek elválasztok, hiszen voltak kereskedő céhek, sőt még vőfély céh is működött. Egyes esetekben nehéz volt eldönteni, hogy egy céhben az ipari vagy a kereskedő jelleg uralkodott inkább, hiszen legtöbb céh egyben árult is (így volt pl. a sótörők-sóárulók esetében). De az is kérdéses lehet, hogy mennyiben tekinthető még iparosnak a borbély (chirurgus) céh, mely csak kisebb mértékben végzett a mai értelemben vett borbély (barbitonsor) munkát, sokkal inkább sebészi, orvosi teendőket láttak el. Sok iparág még magán viseli a paraszt-barkács, vagy szabadfoglalkozás jelleget, mint a nádkötők, házkötők, sütögetők, fuvarosok. A közölt szám tehát bizonyos mértékben szubjektív szelekció eredménye, mely egy más szempontú csoportosítással egy-két százzal több, vagy ugyanannyival kevesebb is lehetne. Az 1771. évi összeírok Debrecenben összesen 2837 portát vettek számba. Az 1897 iparos közül 1124-nek volt háza. így tehát a debreceni porták közel 40%-a az iparosok kezén volt. A porták számát tekintve tehát Debrecen még a XVIII. század végén is elsősorban iparos város, hiszen egyetlen más foglalkozási ág sem tesz ki ilyen arányokat. Nagyjából hasonló eredményre jutunk, ha az iparból élő összes népesség (a mesterek családtagjai, inasok, segédek) lélekszámát a város 6 Az adatok kigyűjtését tételenként végeztük. Óriási terjedelmű kötetről lévén sző — több mint 5000 tétel —, előfordulhattak tévedések. Annál is inkább, mert a foglalkozásmegjelöléseket néha oly mértékben rövidítették, hogy ez a gyors átnézéskor félreérthető lehetett. Pl. a faber ferrarius helyett gyakran csak faber-t írtak, vagy faber /.-ként rövidítették. Ez könnyen összetéveszthető a hasonlóan rövidített faber s-el, vagyis a lakatossal, (faber serrarius). A cult, rövidítés rendszerint késest (culeitrarius) vagy paplanost (cultrarius) is jelenthetett. Könnyen összetéveszthető a vietor (bodnár) a vectorral (fuvaros). Ezek az esetleges elnézések azonban a végső eredményeket számottevően nem torzították el. 7 E kérdésben szerzőnek jelenleg kéziratban levő, a készülő Debrecen története című monográfia II. kötetében megjelenő: Ipari termelés — ipari társadalom című tanulmányára hivatkozhatunk. 165