A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Természettudomány - Lovas Márton: Frakcionális automata talajcsapda kifejlesztése a „Síkfőkút Project”-en

körül mozgott. Ezen a hőmérsékleten a talajfelszínen élő bogarak nem mozognak elég intenzíven. A próbaidőszak végén kezdődő felmelegedés során élénkebb mozgást tapasztaltam, s a csapda is fogott néhány Abax ater L. fajt. Ez bizonyítja, hogy megfelelő időjárási körülmények között működtetve gyűjtőeszközünk eredményesen alkalmazható. Eredményekre lehet számítani az egyes fajok napszakos aktivitási időszakainak megállapításában. A fajok etológiai, táplálkozásbiológiai problémáira pedig közvetlen, illetve közvetett adatokat nyerhetünk. Amennyiben a rendszeres gyűjtések alkalmával a Síkfőkút Projecten a vázolt kérdéskörökben eredményeket sikerül elérni, úgy érdemes fontolóra venni a frakcionáló automatikus talajcsapda továbbfejlesztését. IRODALOM Balogh, J. (1953.): A zoocönológia alapjai. Budapest. Balogh, J. (1958.) Lebensgemeinschaften der Landtiere, ihre Erforschung, unter besonderer Berücksichtigung der zoozönologischen Arbeitsmethoden. Budapest. Dudich, E. (1951.): A rovargyűjtés technikája. Budapest. Dudich, E.—Loksa, 1. (1978.): Állatrendszertan. Budapest. Fehér, Gy. (1971.): Állatpreperátumok készítése. Budapest. Gebhardt, A. (1927.): Adatok a terricol bogarak oecológiájának és gyűjtőtechnikájának ismeretéhez. Fol. Ent. Hung. <A Societate Entomologica Hungarica) I. évf. 4. füzet. Gebhardt, A. (1964.): A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata. JPM. Évk. 1963. Pécs. 5—33. Heydemann, B. (1954.): Carabiden der Kulturfelder als ökologische Indikátoré. Ber. 7. Wandervers. Deutsch. Entom. Berlin. 172—185. Heydemann, B. (1956.): Die Bedeutung der Formalinfallen für die zoologische Landesforschung. Faun. Mitt Norddeutschi. 6. 19—24. Heydemann, B. (1956.): Ober irdische biozönotische Horizontale in Kulturbiotopen. Mitt. Biol. Bundesanst. Berlin — Dahlen 85: 56—60. Heydemann, B. (1961.): Untersuchungen über die Aktivitäts und Siedlunsdichte epigäischen Spinnen. Verh. Deutsch. Zool. Ges. Saarbrücken 56: 538—556. Heymans, R.

—Langerken, H. (1929.): Biologische Untersuchungen a coprophagen Lamellicornien. Zeitschr. Morph. Ökol. Tiere. H. Battha, L.—

Horvatovich, S. (1978.): Növények és rovarok preparálása. Budapest. Jakucs, P. (1961.): Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen Buschwälder Südostmittel-europas. Budapest. Jakucs, P. (1973.): „Síkfőkút Project", Egy tölgyes ökoszisztéma környezetbiológiai kutatása a bioszféra-program keretén belül. MTA. Bol. Oszt. Közi. 16:11—25. „Síkfőkút Project" No. 1. Járfás, J.—Szabó, E. (1973.): Speciális fénycsapdarendszerekkel végzett entomológiai gyűjtések eredményei I. Fol. Ent. XXVI./l. 35—47. Járfás, J.—Szabó, E. (1975.): Speciális fénycsapdarendszerekkel végzett entomológiai gyűjtések eredményei II. Fol. Ent. XXVIII./l. 93—97. Kovács, M. szerk. (1977.): A környezetvédelem biológiai alapjai. Budapest. Loksa, I. (1966.): Die bodenzoozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen Buschwälder Südostmitteleuropas, Budapest, 31—43. Loksa, 1. (1968.): Qualitative Makrofauna-Untersuchungen in dem Waldböden des Bükkgebirges (Ungarn). Ann. Univ. Sei. Budapestinensis Rolando Eötvös Nom. Sect. Biol. 9/10. 265—289. Lovas, M. (1972.): Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a tubesi gyertyános-tölgyesben. JPM. Évk. XVI. (1971.) Pécs. 25—28. Lovas, M. (1974.): Előzetes coleopterológiai adatok egy mecseki bükkösből. JPM. Évk. XIV—XV. (1969—1970). Pécs. 35—37. Lovas, M.—ötvös, J. (1978.): Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a Síkfőkút Projecten 1976. DM. Évk. 1977. Debrecen. 111—142. „Síkfőkút Project No. 32." Lovas, M.—Ötvös, J. (1980.): Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a Síkfőkút Projecten. 1977. DM. Évk. 1978. Debrecen. „Síkfőkút Project No. 40." Lovas, M.—ötvös, J. (1982.): Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a téglási „Angolkertben" 1979. DM. Évk. 1979. 21—37. Malicky, H. (1968.): Über den jahreszeitlichen Aktivitätsverlauf der Ameisen (Formici15