A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Történelem - Rácz István: Debrecen város tanácsának 1785. évi összeírása. Forrástanulmány
Rácz István Debrecen város tanácsának 1785. évi összeírása — Forrástanulmány — Közismert, hogy az abszolút államhatalom gyakorlati politikájához az ország népességének és életviszonyainak sokoldalú megismerésére törekedett. Az érdeklődés hátterében — közvetve vagy közvetlenül — az adópolitika húzódott meg. Ezért Magyarországon is II. József korában minden eddiginél részletesebb és pontosabb népességösszeírásra került sor, sőt elkészítették az ország első katonai térképfelvételét is, amit szöveges országleírással egészítettek ki. A korabeli kormánypolitika külön gonddal foglalkozott a városokkal. Az Udvari Kamarának alárendelt magyarországi hatóságok — Pozsonyi és Szepesi Kamara — mindenekelőtt a városok anyagi erőforrásai felől tájékozódtak, de eközben a városok vezető testületeiről is informálódtak. A városok különböző szintű önkormányzattal rendelkeztek s így a gazdasági-társadalmi, politikai és kulturális élet irányítása egyaránt a városok tanácsainak a kezében összpontosult. A központi kormányszervek érthetően érdeklődtek tehát a városi tanácsok összetételéről, szakmai színvonaláról s munkaerkölcséről: bizonyosságot akartak szerezni afelől is, hogy mennyire alkalmasak az állampolitika végrehajtására és segítésére. II. József 1786-ban jelentős közigazgatási reformot hajtott végre, s ennek során — többek között — a szabad királyi városokat megyei fennhatóság alá helyezte. Valószínűnek kell tartanunk, hogy így került sor 1785-ben a szabad királyi városok tanácsainak az összeírására. Tisztázásra vár, hogy az összeírást közvetlenül Bécsből — akár a birodalom egészére vonatkoztatva — rendelték-e el vagy a Magyar Kamara Városi Bizottsága kezdeményezte. Hivatali-ügyviteli szempontból kétségtelenül ez is fontos kérdés, de sokkal lényegesebb e forrástípus bevonása a történeti kutatásba. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár őrzi a Debrecen város elöljáróságáról 1785. október 12-én készített összeírást. 1 A Bácskai Vera által szerkesztett feudáliskori összeírások jegyzékében ugyan nincs nyoma 2 , de feltételezhetjük, hogy más területi levéltárakban és az OL helytartótanácsi levéltárában a többi magyarországi városról is fennmaradt ugyanilyen conscriptio. Ezt azért tartjuk bizonyosnak, mert a fenti jegyzék a debreceniről sem tudósított. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy itt is olyan csomóba keveredett, amit kevésbé forgatnak a kutatók. A debreceniből ítélve az 1785. évi városi összeírások elemzése, összehasonlító vizsgálata jól kiegészíti az eddig vallatott városokra vonatkozó történeti forrásokat. De haszonnal forgathatók az összeírások egyes városokra nézve is. Természetesen főként a tanácsok szociográfiai vizsgálatára alkalmasak, de tanulságait általánosabb társadalmi- és művelődéstörténeti szempontból is értékesíthetjük. Persze itt is — mint minden olyan összeírásnál, amely egyetlen időpontban regisztrálja a jelenségeket — a statikusság veszélye kísért. Ezért akkor értékelhetjük reálisan az 1785. évi városi összeírásokat, ha elsősorban állapotrajznak minő1 Létszámkimutatások. HBmL IV. A. 1013/a/121. 1785. évkor. 2 Bácskai Vera szerk.: A területi levéltárakban őrzött feudáliskori összeírások jegyzéke. III. Városi összeírások. (Bp. 1969.) 151
