A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1977–1980 (Leletkataszter)

3. sír — Téglalap átmetszetű, végein laposra kalapált bronz karperecpár. Legye­zőszerűen kiszélesedő végein cikk-cakk alakban futó minta van, átm. = 6,3x6,7 cm; 6,1x6,5 cm. Ltsz. IV. 78. 7.1. — Kék, zöld, bordó, fehér gömbszelet, hasáb és kettős csonkakúp alakú üvegpaszta és mészkőgyöngyök. Ltsz. IV. 78. 7.2. — Kis talpon álló fekete-szürke csupor. Töredékes, korongolt, szemcsés anyagú, m = 6,6 cm; f. á. =4,2 cm. Ltsz. IV. 78. 7.3. — Sima felületű, kívül fekete, belül grafitszürke kis talpas edény. Koron­gon készült. Egy nagyobb edényből lecsiszolva, m = 3,7 cm; f. á. =4,3 cm; sz. á. = 7 cm. Ltsz. IV. 78. 7.4. MEZŐPETERD — Róm. katolikus templomkert. 1978-ban vízvezeték árok ásásakor a mező­peterdi róm. katolikus templom környékén, amely a váncsodi és biharkeresztesi út elágazásánál fekszik, melléklet nélküli csontvázak kerültek elő. Ugyanabból az árokból a Kossuth u. 8. sz. telek előtt is mutatkoztak csontvázak. A sírok helyzetükből ítélve nem tartozhatnak az Árpád-kori alapokra épített templom legkorábbi temetőjéhez, s valószínűen egykorúak a Kossuth u. 8. sz. telken mu­tatkozó későközépkori keramikával. A környéken szarmata megtelepedésre utaló szürke korongolt kerámia szórvány is volt. Ugyanakkor gyűjtött be Zsúpos Zoltán egy 1973-ban előkerült korai avar gyöngycsüngős fülbevalópárt és üvegpaszta gyöngyöket, melyeket vályogvetők találtak a 42-es út mentén (Mezőpeterd—Berettyóújfalu között) levő tanyaköz­ponttól ÉNy-ra fekvő agyagnyerő gödörben. A lelőhelyet Sz. Máthé Márta hely­színelte. A leletek a Bihari Múzeumban vannak. NAGYHEGYES — Elep, Kacsatelep. A Hortobágyi Állami Gazdaság elepi kerületében levő kacsanevelő telepen kialakított tavak partján, melyek eredetileg is vízjárásos la­pos helyek voltak, az ősgyepbe vágott metszetekben foltokban III— IV. sz.-i ke­rámiatöredékek, valamint az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája régebbi pe­riódusához tartozó cserepek és obszidián szilánkok látszanak. A területet a ka­csatenyésztésen kívül legelőnek használják, így egyelőre nem veszélyeztetett. A lelőhelyet Sz. Máthé Márta helyszínelte. NÁDUDVAR — Pecsenyebáránytelep (Nyárzug). A nádudvari Vörös Csillag TSz a nyár­zugi határrészen építkezés során császárkori telepet és avar temetőt bolygatott meg. Az egyik megbolygatott avar sírból 1978-ban aranyozott bronz gyöngy­csüngős fülbevaló került elő. 1979 januárjában pedig a császárkori telepből egy téglaszínű gömbölyűhasú duzzadt peremű korongolt edény. Fényes vörös máza lekopott. Feneke kitörött. Hiányos, sz. á. = 15,7 cm. Ltsz. IV. 80. 12.1. (III. tábla 2. kép). 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom