A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Muzeológia - Boross Zoltán: A Sarló kiállításának története

Boross Zoltán A Sarló kiállításának története A csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatók és fiatal értelmiségiek egykori mozgalmáról, a Sarlóról megalakulásának 50. évfordulóján vaskos kötetet adott ki a budapesti Kossuth Könyvkiadó és a pozsonyi Madách Könyvkiadó Ez volt a Sarló cím alatt. E kötetben a mozgalom régi tagjai igyekeztek pontos meghatározást adni a Sarlóról, mégis eddig legjellemzőbb körülírása a mozgalomnak Forbáth Imre költőtől származik, aki szerint a Sarlósok gondolatvilágában volt „Ady, Szabó Dezső, Móricz, népiesség és szocializmus éppúgy, mint mindenre jó recept a nemzetiségi, paraszti, ifjúmunkás kérdésektői egészen a keleteurópai koncepcióig". Forbáth szerint a Sarlósok „mint tavaszi vihar törtek be az újjal a magyar térségbe ..., a kisebbségi valóság ismereteinek a népi alkotóerő feltárásnak az úttörői. .. s így nemcsak a csehszlovákiai magyarságot termékenyítették meg, de hatást gyakoroltak az egész magyarságra." Erről az 1928-ban Csehszlovákiában, Gombaszögön megalakult mozgalomról igyekeztünk a debreceni Déri Múzeumban 1978. szeptember 21-én megnyílt kiállításon, majd egy emlékesten részletes beszámolót adni, kitérve a mozgalom előzményeire és utóhatására is. A kiállítás és az emlékest gondolata a még életben levő, ismert lakhelyen tartózkodó egykori sarlósok közös elhatározása alapján született meg 1978. március 9-én Budapesten. Társaim engem bíztak meg azzal, hogy a kiállítás lebonyolítására kérjem fel a Déri Múzeumot^ ahol a Sarlóra vonatkozó emlékiratomat és a mozgalom számos írásbeli és tárgyi emlékét őrzik. Kezdeményezésünk lelkes megértésre talált. '. A Sarló egykori tagjainak pontosan kiszabtuk, kinek milyen anyagot kell beszolgáltatnia, s az előkészítés nagy munkáját igazolja az a közel 100 levél, amely a múzeumba befutott. Mozgalmunk tagjai közel, vagy már túl is vannak a 70. életéven, mégis öregedő életük napjaiban szót értettek, emlékeiket írásba foglalták, a megbízásokat vállalták és a Sarlóra vonatkozó emlékeiket elküldték. Fontos anyagokat szolgáltattak a kiállítás alkalmából a Déri Múzeumnak a következők: 1. Asztély Sándor, a még 1938-ban önként vállalt emigráció folytán a svédországi Göteborgba került egyetemi tanár, a Sarló közgazdasági szemináriumának egykori vezetője, magyar nemzeti színnel ékesített közgazdasági szakmunkáit (svéd nyelven) ét az egykori szemináriumi anyagot küldte el. 2. Balázs Andrástól; a Sarlóval együttműködő Vörös Barátság ifjúmunkáscsoport fényképei és hírlapi anyagai érkeztek. \ к. 3. Balogh Edgár kolozsvári nyugalmazott egyetemi tanár, a Sarló mozgalmának szellemi fogantatója és vezetője „Hét próba" című emlékiratának — a Sarló genezisének— forrásanyagát adta át. < J'S. 4. Berecz Kálmán, a Sarló érsekújvári csoportjának vezetője az egykori érsekújvári diákkongresszusra vonatkozó anyaggal, a Diákszemle szamaival, mozgalmi fény, i képekkel, a Sarló-ellenes parlamenti kirohanások jegyzőkönyvével, a Sarló: kongresszusi meghívójával és a sarlósok ellen kiadott fasiszta letartóztatási paranccsal jelenkezett. • ' : • • .< 5, Csáder Mihály, a Sarló orvosi szemináriumának vezetője, Csehszlovákiából az j egykori orvosszemináriumi anyagot küldte meg. г и

; 30 Déri Múzeum évkönyve 465