A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban

A) Plasztikai hagyaték A több mint háromszász darabos anyagnak a csoportosítása többféle módon történhet.

13 A művek anyagát illetően: legtöbb a gipsz szobor, relief, öntőforma, illetve feles, vagy 1: l-es minta, de szép számmal akad agyagvázlat, terrakotta és bronzszobor, dombormű. Különösen értékesek az öntőformák és a modellek, mert ezek segítségével lehetővé válik a bronzba öntés, illetve a kőbe faragás. Némelyik szobornak, domborműnek több variánsa is megtalálható, ennek segítségével mód nyílik a szobrok születési folyamatába betekinteni az agyagvázlattól a kész műig. A művek rendeltetését illetően feloszhatjuk e részt kisplasztikákra (ill. érmekre), valamint monumentális alkotásokra, illetve az azokhoz készült tervekre, vázlatokra, tanulmányokra. Ezeken a csoportokon belül mind műfaji (portré, csoportkompozíció stb.), mind technikai (relief, körplasztika, plakett), mind tematikai (történelmi, mitológiai, sporttárgyú, erotikus stb.) felosztást alkalmazhatunk. Ha kronológiai sorrendben tekintjük át a szobrászati hagyatékot, szinte minden korszakát illusztrálhatjuk egy-egy művel, vagy alkotások sorával. Legkorábbi az az 1907-ből származó relief, amely a Duchene családot jeleníti meg. A sötétzöld alapból alig kiemelkedő lapos dombormű hét, egymást takaró, egyre kisebbedő profilt mutat be. Megoldása asszír előképekre utal. Ugyancsak párizsi műve az a kőből faragott szobor, amely Ariette Duchéne-t jeleníti meg. Bár erősen sérült —koraisága, debreceni vonatkozása és különleges megoldása miatt — igen becses az 1914-esdatálású „Piéta"

14

. Nem tudunk arról, hogy más közvagy magángyűjteményben plasztikai, vagy rajzi előzménye lenne. A görög katolikus püspökségnek tervezett szobor („Félkör fülkébe terveztem. Faliszobor" — írja naplójában) hosszan elnyúló talapzaton két, Krisztus-testet emelő nőalakot jelenít meg. Ugyancsak korai műve a „Léda-hattyú" relief, a groteszk váza (egy férfi és női alakkal), a „Bagoly", valamint több erotikus kompozíció 1913—16-ból. Hosszasan sorolhatnánk még a korai, 1921 előtti érdekes, kevésbé ismert műveket. A legkorábbiak mellett ott találjuk a hagyatékban legutolsó alkotásait, terveit: pl. a Móricz-emlékmű és síremlék terveit, a nagy „Napozó" gipszét stb. Ha tematikailag csoportosítjuk plasztikáit, változatos kép fogad. Történelmi tárgyú művei bizonyítják, hogy érdekelte a népvándorláskor (Szkíta aranyszarvas), a középkor (Szt. Gellért legenda, István király), de megörökítette domborművén Dózsa alakját, a török—magyar csatát, szobrain Hunyadi Jánost, reformátorainkat, erdélyi fejedelmeinket, de Körösi Csorna Sándor, Vak Bottyán, Bercsényi, Kossuth, Széchenyi alakját is. Mitologikus, biblikus domborműveiből szép kollekció került a múzeumba: pl. „Három párka", „Piéta", „Elmenők", „Feltámadók", „Stáció"-reliefjei. Mitologikus indíttatásúak „Három grácia", „Léda a hattyúval", „Pallas Athene", „Romulus és Remus" с művei, valamint a Debrecenbe tervezett Csokonai-pantheon terve. Ritkán láthatósága, ill. a meg nem valósulás miatt érdemes elidőzni ezeknél a műveknél. A „Művészház" nyitó kiállításán szerepelt a „Romulus és Remus", "Farkasanya két csecsemővel" — ahogy Bölöni nevezte. 1933-ban a Rezső téri templom stáció pályázatára készítette a négy Krisztus reliefet. E terneket bemutatta a Műcsarnok 1933/34-es téli tárlatán.

15 1938-ban nagy sajtóvisszhangja volt a Madách-pályázatnak, s Medgyessy pályatervévek, később azonban feledésbe ment a terv, s a vele egyidős Luther pályaterv is.

16 A hagyatékban megtaláljuk e művek agyagvázlatait. 13 A hagyatékról az 1968-as Nemzeti Galéria-beli tanulmányi kiállítás adott átfogó képet. Rendezte: László Gyula és Kirimi Irén, előszót László Gyula írt, aki az 1968-ban és az 1956-ban meg jelent monográfiák szerzője. Ugyancsak László Gyula szerkesztette, s jegyzetekkel látta el a „Medgyessy Ferenc életműve" с katalógust (H.-B. megyei Múzeumok Közleményei, 16. sz.) 14 A debreceni művekre vonatkozó legfontosabb irodalom: Sz. Kürti Katalin: Medgyessy és Debrecen с könyve (Debrecen, 1980). 15 Ld. a Budapesti Hírlap 1934. I. 14-i, a Pesti Hírlap 1934. I. 27-i, a Magyarság 1934. I. 21-i híreit a Rezső téri templom pályaterveiről. 16 A Madách pályázat körüli vitáról a napilapok 1937—38-ban többször, sorozatosan írtak. 375