A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Régészet - Patay Pál: Három bronzüs
5. Absberg vagy Bierbaum 8 6. Hart a.d. Alz 9 7. Wollishofen 10 8. Valais kanton 11 A felsoroltak mind alkat, mind nagyság tekintetében szinte azonosak. Palástjuk egyetlen lemezből áll s így csak az egyik oldalukon látható szegecssor. Legtöbbjük magassága 17—21 cm között mozog. Közülük egyedül a bizovaci példány képez bizonyos mértékben kivételt. Mérete meghaladja valamivel a többiét, ebből kifolyólag a palástja sem egy, hanem két lemezből készült. (A K. Vinski-Gasparini által 30 cm körülire becsült magasságot 12 azért némileg túlzottnak tartom; a hiányzó fenékrészt a rekonstrukcióhoz képest alacsonyabbnak vélem.) Néhány raktárleletből ismerünk további edénytöredékeket, amelyekről feltehető, hogy kurdi típusú és annak első csoportjába tartozó szitulákból származnak. Ezek: 9. Keszőhidegkút 13 10. Lengyeltóti IV. lelet 14 11. Podrute 15 A többi, a Kárpát-medencében talált kurdi típusú szitula már több-kevesebb eltérést tüntet fel. Jelentősen nagyobbak az előbbieknél, magasságuk azok kétszeresét is meghaladhatja. Palástjuk két lemezből összetett és a legtöbbjük fülébe egy-egy erős bronz karika van — vagy volt — befűzve. Sem alak, sem felépítés, sem nagyság tekintetében nem olyan egységesek, mint a szűkebb értelemben vett kurdi csoportbeliek. Sőt, minthogy egyrészüket csak — bár kisebb, de jellemző — töredékekből ismerjük, az ép példányok száma meg csekély, még nem dönthetjük el, vajon összefoghatok-e egyetlen, azonos műhelykör termékeinek tekinthető csoportba, vagy nem képviselnek-e több tipológiai, elterjedésbeli és időbeli tekintetben elkülönülőt? Egyelőre megelégszünk azzal, hogy — ellentétben a kurdi csoporttal — a legelsőnek megismert ilyen példányról hosszúpályi csoport néven említjük együttesen az alább felsoroltakat (megemlítve a három részletesen leírt, újabban lelt példányt is): ie 12. Hosszúpályi 17 13. Bakonszeg 14—15. Püspökladány 16—17. Marosvécs (Brincovenesti) 18 18. Kemecse 19 8 Willvonseder, K., Bronzeeimer und Gusskuchen der jüngeren Urnenfelderzeit von AbsbergBierbaum. Niederdonau, Natur und Kultur. 6 (1940) 3—4., I — II. t. 9 Müller-Karpe , H., Das urnenfelderzeitliche Wagengrab von Hart a. d. Alz. Bayerische Vorgeschichtsblätter 21 (1956) 48, 58., 3. k. 3. 10 Merhart, G., i. m. 69., 16. t. 8. 11 Musée d'Art et d'Histoire, Geneve.Lt. sz. M 717. 12 Vinski-Gasparini, K., i. m. 19. 13 Szitula oldaltöredékei. Kurdi típusú volta nem állapítható meg kétséget kizárólag. Magyar Nemzeti Múzeum. Lt. sz. 66/1926. 71. 14 Minden bizonnyal szitula oldalának töredéke a palást és fenéklemez összeillesztésének helyéről. — Mozsolics A., Somogy megyei bronzleletek I. Somogy megyei Múzeumok Közleményei II (1975) 9, 18., IV. t. 18. 15 Előbbihez hasonló töredék. — Vinski-Gasparini, K., i. m. 5., I. t. 2. 16 Tipológiai szempontból még több, a Kárpát-medencén kívül lelt, fiatalabb korú szitula is ide lenne sorolható. Ezekre vonatkozóan lásd a 76. oldalt. 17 Zoltai L., Réz- és bronzkori leletek Debrecen város múzeumában. MKÉ III (1909) 27., 19. k. 18 Roska M., A tetétleni bronzkincs. Dolg. IV (1928) 244., 1. k. (Itt még tévesen Tetétlen lelőhellyel.) Uő, Der Bronzefund von Borév. Mannus 24 (1932) 542., 17. j. — Petrescu-Dimbovita, M., Depozitele de bronzuri din Romania. (Bucuresti 1977) 86., 124. t. 1—2. 19 Bronz üst öntött füle. — Hampel J., i. m. CCXXX. t. 16. Hozzá tartozik a 17. sz. alatti töredék is, amely a felső, oválisán kiszélesedő részének egyik szárnya. — Lásd még: Jósa A.— Kemenczei Т., Bronzkori halmazleletek. JAMÉ VI—VII 1963—64 (1965) 34., XXX. t. 111. — A raktérleletben van még két bronzedénytöredék; lehetséges, hogy ezek is szitulából származnak (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, lt. sz. 58.24.73,86). Egyikükön kalapálásnyomok észlelhetők, mint amilyeneket a bronzedények belső oldalán sok esetben megfigyelhetünk. 69
