A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Természettudomány - Szathmáry László: A Déri Múzeum bronzkori csontvázleleteinek embertani vizsgálata

2. A temetkezések csontvázas rítusúak a hamvasztásos gáborján-csapszékparti lelet kivételével. 3. A kora-bronzkori leletek (Hortobágy-Halászlaponyag, Sárrétudvari-Balázshalom) mind kvantitatív mind kvalitatív szempontból jelentősen különbözők a késő-bronzkoriaktól. A Hortobágy-halászlaponyagi egyénnél olyan variáció jelei nyilvánulnak meg, melyek neolitikusra emlékeztetően archaikusak, és ugyanekkor különbözők a magyarországi neolitikus népességektől. 4. A Nagydobos-siposteleki egyén (füzesabonyi kultúra) inkább a kora-bronzkori variánsokhoz áll közelebb. 2. A késő-bronzkori egyének (a törökszentmiklósi, debreceni és egyeki csontvázak Jcoponyaleletei) közötti variációs eltérés kismértékű. A variáció hasonlósága azonban nem olyan kifejezett, mint amilyen a két kora-bronzkori egyén között volt. 3. Az Egyek-dorogmai úti nő (Ltsz.: 139/1935—23-a) inkább a törökszentmiklósi és debreceni férfi-variációval mutat hasonlóságot, és az ugyanazon lelőhelyről származó férfitől a késő-bronzkori egyének között a legnagyobb mértékben különbözik. Ez a jelenség a nemi differencia figyelembevételével jól értelmezhető. A vizsgált kora- és késő-bronzkori leletek tehát mind kvantitatív mind kvalitatív szempontból két különböző variáció csoportba sorolhatók. Ennek megfelelően a jelzők és a metrikus abszolút értékek trendszerűen alakulnak. A kora-bronzkori egyének koponyái hosszabbak mint a késő-bronzkoriaké (a halomsíros kultúra korai szakaszába sorolható törökszentmiklósi lelet köztes helyet képvisel). Ennek magyarázata azonban csakis a koponya rövidülésében rejlik (nem az agykoponya szélességének növekedésében!), ami a magyarországi történeti népességek brachykephalizációs tendenciájába jól beilleszkedik.* 5. Az egyek-dorogmai úti koponya (ltsz.: 139/1935—23a) foramen magnum — trepanált. 6. A késő-bronzkori leletek esetében jól érzékelhető egy brachykephalizációval és stenometopizációval együtt járó migrációs hatás. * Vö.: Szathmáry, L.: A brachykephalizóció trendjének regionális vizsgálata. А МВТ Embertani Szakosztályának 185. szakülésén elhangzott előadás (1976. 12. 03.) 54