A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Muzeológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1979. évi munkájáról
beromlott tárgyak utókezelésére. Néhány műtárgyat külső megbízottak restauráltak: így a festett múmia-koporsókat Vozil Irén; több festményünket Félegyházi László; a Medgyessy szobrainkat és kisplasztikáinkat pedig Berky Nándor. Külföldi kapcsolataink is eredményesen alakultak. A KKI és a Néprajzi Múzeum közvetítésével két külföldi időszaki kiállítást mutattunk be: 1979. jan. 21.—márc. 15-ig a Kézműves hagyományok Walesben, 1979. júl. 1.—aug. 15-ig pedig a Nagyapáink idején c. dán életmódot bemutató kiállítást. Tudományos tevékenység' Munkánk jelentős hányadát a gyűjteményanyag feldolgozása képezte, emellett azonban munkatársaink számos más intézmény, és munkaközösség munkájában is részt vettek. Évkönyvünk megjelenése nemcsak a hazai tudományos élet, hanem a külföldi tudományos kutatás számára is jelentős esemény. A Természettudományi Gyűjteményben: dr. Lovas Márton és dr. Ötvös János elkészítette a téglási Angolkert talajcoleoptera faunájának vizsgálata c. tanulmányát. Megfigyeléseket végeztek a Síkfőkút-Project témakörben. Elkészítették az 1979. július 6-án megnyitott Vizeink, rétjeink, erdeink élővilágából с időszaki kiállítás forgatókönyvét. A Régészeti Gyűjteményben M. Nepper Ibolya és Sz. Máthé Márta összeállította a Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1972—78. с dolgozatot. A Déri Múzeum állandó régészeti kiállítás vezető számára megírták az ismertetőt. Sz. Máthé Mártának P. Hatyányi Borbálával közösen megjelent a Pflanzliche Überreste einer Wohnsiedlung aus dem Neolithikum im Karpaten-Becken с tanulmánya. Elkészítette Kalicz Nándorral és Raczky Pállal közösen a herpályi szovjet—magyar ásatásról szóló előzetes jelentést. A Történeti Osztály vezetője Módy György a már említett Déri Múzeum kiadványainak szerkesztésén kívül feldolgozta a Herpály történetét és az a Bihari Dolgozatok 5. számaként meg is jelent. A XV— XVI. századi északkelet tiszántúli, szélesebbkörűen értelmezve alföldi településtörténet vonatkozásában folytatta kutatásait. Ennek egy része angol nyelven meg is jelent The Migration of Southern Slav Population on the Great Hungarian Plain in the 15— 16th Centuries címmel. A gyűjtemény pályakezdő munkatársa Jobbágy László Debrecen legújabbkori történetével és ezen belül a Megyei Munkásőrség megalakulásával foglalkozott. Elkészítette a Hajdú-Bihar megyei Munkásőr Emlékszoba forgatókönyvét. A történeti gyűjteményhez került Román Márta pályakezdő muzeológust — akinek történész-néprajzos képesítése van —, köteleztük filatéliai önképzésre. Ezért kéthetes tanulmányúton volt az Országos Bélyegmúzeumban. A Képzőművészeti Gyűjtemény: témagyűjtést végzett a Medgyessy-kiállítás forgatókönyve megírásához, folytatta a helyi művészettörténet kutatását. Megjelent Sz. Kürti Katalin: Móricz barátsága Medgyessy Ferenccel с tanulmánya és Kathy Imrével közösen Hajdúböszörmény építészete és képzőművészete с munkája. Bíró Katalin a kortárs művészet vonatkozásában végzett részben történeti, részben esztétikai kutatómunkát. Az Iparművészeti Gyűjteményben P. Szalay Emőke a debreceni kézművesség és lakáskultúra történeti- és esztétikai kérdéseivel foglalkozott. Több fejezetet írt a Déri Múzeum Vezetőjébe. Tagja a nyomdászéletmód-kutató munkaközösségnek. Masits László főleg műemléki vonalon végzett széles körű adatszolgáltató munkát a Megyei Műemléki Albizottság, a Hortobágyi Nemzeti Park, illetve a Hortobágyi Intéző Bizottság részére. A Néprajzi Gyűjteményben számottevő az adattári gyűjtés. Varga Gyula a hajdú-bihari népi építkezés, valamint a tanyai cselédélet Debrecenben tárgykörökben; V. Szathmáry Ibolya: Társasélet a Debrecen környéki tanyákon, a debreceni hatosfogat, ekhós szekér és parádés fogat, a ruszin-kárpátukrán népviseleti kérdések tárgykörökben végeztek adattári munkát. Varga Gyula szerkesztette Berettyóújfalu monográfiáját, V. Szathmáry Ibolya témagyűjtést folytatott a bihari táj népművészetére vonatkozóan és tagja a nyomdászéletmód-kutató munkaközösségnek. Dankó Imre folytatta az árucsere néprajza tárgykörében kutatásait, összefoglalásával azonban még nem készült el. Elkészítette egy rövid cikkből álló néprajzi feldolgozását Hajdúnánás népéletéről, amelyet a Hajdúnánási Fórum c. lapban jelentetett meg. Vezeti a nyomdászéletmód-kutató munkaközösséget. Cs. Tábori Hajnalka folytatta témagyűjtését az alföldi paraszti bútorok témakörében és megjelent egy tanulmánya a szeg505
