A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Muzeológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1979. évi munkájáról
származó habán patikaedény. A Képzőművészeti Gyűjtemény vásárlás és ajándékozás révén gyarapodott, a Városi Tanácstól átvett 118 képzőművészeti alkotást. Az így megszerzett anyagban: Koszta József, Kassák Lajos, Frank Frigyes, Barcsay Jenő, Kokas Ignác, Vilt Tibor, Schaár Erzsébet stb. munkáit találjuk. Az Iparművészeti Gyűjtemény a debreceni lakáskultúra tárgyi emlékeit gyűjtötte. A Déri Frigyes gyűjtemény kiegészítésére egy perzsa női köpenyt és egy mandarinköpenyt vásároltunk. A Néprajzi Gyűjtemény tárgyegyüttesek megszerzésére törekedett (az utolsó debreceni szappanosműhely teljes eszközanyaga, textilegyüttesek Szamoskér, Nagybánya, illetve Kárpát-Ukrajna területéről). Az Irodalmi Gyűjtemény gyarapodása a Móricz emlékkiállításhoz és a helyi irodalmi emlékek gyűjtéséhez kapcsolódott (pl. a Várkonyi Anikó hagyaték megvétele). A Közművelődési Csoport 1979-ben adattárat állított fel, ez több száz dokumentummal (apró nyomtatvány, kézirat, plakát stb.) gyarapodott. A Könyvtárban a vásárlásos gyarapodás elég szűk volt. De a"csereanyag mennyiség és érték vonatkozásában is emelkedett. A Fotótár gyarapodása 3200 felvétel. Többsége nyilvántartási tárgyfotózásból, kisebb része kiállítási ill. publikációs fotókból és reprodukálásból származott. Nyilvántartás, raktározás, állagmegóvás Minden gyűjteményben beleltározták az újonnan gyűjtött tárgyakat, előrehaladt a kartonálás és mutatózás, bár még mindig van lemaradás. Ezek a hiányosságok minden esetben régi keletűek. Kartonjainknak fotóval való ellátása terén is sok a kívánnivaló. Nem tudunk lépést tartani a régi kartonszövegek kiegészítésével sem. Műtárgyrevízió csak bizonyos gyűjteményekben és korlátozott mértékben folyt, pedig ezt az előírásokon túl az is indokolja, hogy az épületbe visszaköltözve új raktárakat alakítottunk ki, s ennek következménye a műtárgy revízió. A múzeumban katasztrofális a raktárhiány, ami veszélyezteti a további gyűjtést, illetve a gyűjtemények megóvását. A Természettudományi Gyűjteményben az anyag, dokumentált és jól raktározott. Revízió a gyűjteményben nem folyt. A Régészeti Gyűjtemény nyilvántartása lépést tartott a követelményekkel és a lehetőségekkel. A gyűjtemény raktározási viszonyai megfeleloek.de a raktár nagyon zsúfolt. A Történeti Osztályon az Újkori Gyűjtemény teljes egészében kartonált, de a mutatózás lemaradt. Még mindig fotózatlan az 1970—79 közti anyag. A Legújabbkori anyagban korábban sem kartonálás sem mutatózás nem folyt. Legjelentősebb nyilvántartási munka volt az 1977-ben megnyílt állandó kiállítás anyagának fotózása és kartonálása. Nagy jelentőségű revíziós munka folyt az Altalános Történelmi Dokumentációs Gyűjteményben, ahol mintegy 800 kartont pótoltak, az 1904— 1935 között gyűjtött anyagban. Több mint másfélezer tételt pedig előkészítettek a revízióra. A Déri Frigyes-féle numizmatikai gyűjteményben Huszár Lajos betegsége miatt a tervezett revíziót 1980-ra kellett halasztani. A Képzőművészeti Gyűjtemény leltározást végzett a Medgyessy-hagyatékban. A Képzőművészeti Alaptól kapott anyag, valamint a Tóth Árpád Gimnáziumban elhelyezett iskolagaléria teljes mértékben leltározott és kartonált, revízióra nem került sor. Az Iparművészeti Gyűjteményben az új anyag kartonálása megtörtént. Jelentős volt a tárgyfotózás. A Néprajzi Gyűjtemény teljesen kartonozott, és a kartonok nagy hányada tárgyfotóval is ellátott, nagyrésze mutatózott is. Állagmegóvás tekintetében itt a féregtelenítést kell említenünk, és néhány értékes néprajzi tárgy konzerválását ill. restaurálását. Az Irodalmi Gyűjteményben a tárgyi anyag leltározott és a dokumentációs anyagot is nyilvántartásba vették. A Könyvtárban az új anyag katalogizált. Az átrendezéssel kapcsolatos revízió befejeződött. De a kezelőhelyiségben, ami egyúttal olvasóterem is, nincs hely a kutatók kiszolgálására. A Muzeológiai-Közművelődési Adattár teljes gyarapodása mutatózott. A Fotótár nyilvántartási munkáját nagymértékben nehezíti az, hogy fotólaboratórium helyiségei rendkívül kicsinyek, még a felszerelés is nehezen fér el bennük. A Restauráló Laboratórium 1979-ben három fővel dolgozott. A munka havi ütemezésben folyt: szükségessé vált a leromlott álmosdi pincekiállítás teljes anyagának az újra restaurálása és fertőtlenítése. Párhuzamosan folyt a Püspökladány—Eperjesvölgyi anyag restaurálása (54 sír, mintegy 200 darab tárgya). Ezt követte a bakonszegi bronzkori telepanyag, illetve a Móricz-emlékkiállítás (főleg fa- és fém tárgyai) konzerválása. Néhány újonnan bekerült néprajzi tárgyat is konzerváltak, molytalanítottak. Az utolsó negyedévben került sor az állandó kiállításban 504