A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Kilián István: XVIII. századi iskoladráma Moli?re nyomán

mulus okos szolgájától Titulus vásárlásra, Deák nyelv es Politia

3 tanulásra ősztőnőztetett. Helyben hagyá szolgájának tanátsát Stolander, és az emiitett Tudományokot tsak hamar begyeben szedte. Ezek után a Bálra szabott napon Nonhabeo Hertzegnél megjelenik. Ottan hogyan tőrtént dolga? Olvasd ha tetszik. Ita Poesis Personae Agentes.

4 Nonhabeo Hertzeg Callepodius a Hertzeg szolgája Stolander Dromulus Stolander szolgája Syntapsius Portius Blictrius.

5 ACTUS 1-MUS Scena 1-ma Stolander Dromulus Stolander Bál! bal! Valyon mi lehet az a bál?Valyon mellyik nevezetes Falamiábol

6 kőltsónőzte ditsőséget? Valyon mi okból nap kelettől fogva napnyugottig minden falukon varosokon emlegettetik? Valyon miért még a Csocsőmős Gyermekek is tele torokkal kiáltyák el annyira, hogy semmi egyebet a Bálnál óhajtani nem hallok? Ugyan is ki lehet tehát az? Hogyan oly könnyen minnyájok szívebe rekeszkedett, mellőzi eszemet. Nem tudom bizonyoson olvastam e avagy álmodtam, de egy Bálról emlékezem, aki mikor én a Diaktalanságot az Iskolák mellett tanultam, bűdős kádgyával a kényes szaglásokat futamtatta.

7 De ez régen meg holtt, eztet régen a farao Nemzetsége ki siratta, es ez nem melto, hogy világ előtt oly nevezetes légyen. Ki lehet tehát az? talám az, kiről a Szentírás emlékezik? Ezt sem hitethetem el magammal, mert távul legyen, hogy amostani deltzeg

8 eszem iszom keresztények egy hamis Istent egy Néma balvánt, mind szüntelen szájokba forgatnának. Fel nem érem éles elmémmel ki lehessen az? Dromule! Dromulus Uram, parontsolatódra. 3 Szerző, rendező, másoló. Rendezője bizonyosan Miklósi Ambrus. Kovács Bernardon (i. m.) szerzőnek is őt tartja. Magam ugyancsak valószínűnek tartom, hogy a komédiát Miklósi „szerezte" azaz kompilálta. Ezt legfeljebb azzal tudom bizonyítani, hogy az „in scenam... data..." kifejezést nemcsak a rendezésre, hanem a kompilálásra is vonatkoztatom. Erősíti még ezt a feltevést, hogy Miklósi más alkalommal előadott darabja is hasonló tárgyú. Miklósi életrajzáról a legfontosabb adatokat a tanulmányban elmondottam. Ebből kiderül, hogy a feltételezett szerző Csík megyében született. Darabunk Kanta környékét, Háromszék megyét jól ismerő szerzőről árulkodik. Mintha ez is Miklósi szerzőségét támogatná. Л A darab előadása. Előadták Kantában 1774. február 6-án, farsang vasárnapja előtti vasárnap. [Vö.: Szentpétery Imre Oklevéltani naptár (Budapest, 1912) 82.]. Az előadásról az olvasónak támadhat némi kételye. Az Argumentum utolsó mondata ugyanis így hangzik: „Ottan hogyan történt a dolga? Olvasd, ha tetzik." Stolander azonban, mint láthatjuk, több alkalommal köz vétlenül szól a közönséghez. 5 Bibliográfia: Hassák i. m.; Bayer: i. m. II. 397—400.; Kovács В.: i. m. Alszeghy: i. m. 1910.; Szabó J. D.: i. m.; Kilián I. i. m. 1967.; Kilián I.: i. m. 1972. 6 Szövegkritikai, tárgyi és nyelvi jegyzetek 1 Actio, amit 1774. február 6-án Miklósi Ambrus atya, a retorok professzora színre vitt, amelynek Argumentuma. 2 bal jelentése nem azonos a maiéval, nem csak este tartható s tánccal összekötött közös mulatságot jelent. Vö. Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Anyagát gyűjtötte és szerkesztette: Szabó T.Attila. (A továbbiakban: EMSzTT) I. (Bukarest, 1975) 558. Vö. még pontos meghatározását a szövegben: l. 1. 3 policia — politia jelentése itt az előkelőekkel való viselkedés tudománya. Vö.: Cz—F. V. 289. 4 Cselekvő személyek. 5 Beszélő nevek. Nonhabeo: semmim sincs; Callepodius: kérges lábú (?); Stolander: ügyetlen, fajankó (?); Dromulus: lassan futó (?); Syntapsius: a syntaxist egy játékosan továbbképzett változata; Portius: osztályrészes; Blictrius: ? 6 Falamiábol — famíliából, családból. 1 futamtat — futtat. Czuczor Gergely—Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. I—VI. Pest, 1862—1874. (A továbbiakban: Cz—F) II. 966. A büdös kád egyébként a tímár kellemetlen szagú vegyszerrel telt munkaeszközére vonatkozik. % deltzeg — féktelen. Vö. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Szerk.: Benkő Loránd. I—III. (Budapest, 1967—1976. (A továbbiakban: MNyTESz) I. 607. 448