A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Kilián István: XVIII. századi iskoladráma Moli?re nyomán

Ha Miklósi forrásai után kutatunk, kétségtelen, hogy először gyűjteményünk hasonló című komédiájára kell felfigyelnünk. A Kintses Naso fösvény öreg ember cím hallatára természetes, hogy rögtön Moliére Fösvényére asszociálunk, pedig a megtévesztő cím ellenére a komédia egyetlen jelenete sem utal a francia vígjáték mesterének Harpagonjára. A Stolander procator és négy mesteremberek a diétán című bohózat — úgy tűnik — folytatja az előző, azaz a most közreadott darab tárgyát. Stolander miután szerzett magának előkelő címet, kitanulta a deák tudományt, s az egyik minden hájjal megkent szereplő révén a polícia tudományának is részesévé vált, Nonhabeo hercegnél elveszti kártyán mindenét. A témát folytató darabban pedig Stolander már prókátorrá is válik. Négy mesterember, a varga, a szabó a tímár és a fazekas azon vitatkozik, hogy négyük közül kit illet az elsőség. Dönteni nem tudnak, hajba kapnak, hisz mindegyik a maga mesterségét dicséri, s mindegyik szeretne rangban a többi fölé kerülni, a vita eldöntését végül is a tanulatlan, de magát tudósnak tartó Stolander prókátorra bízzák. A varga lekenyerezi Stolandert, aki ugyan a másik három mestertől is fogad el ajándékot, oly szép kaptafát azonban, mint a varga, senki sem adott neki. így sejthető Stolander döntése: az elsőség majd a vargát illeti meg. A másik három mester azonban, hogy ügyüket igazságra vezéreljék, más patrónusokat fogadnak, mégpedig Dociust, Ujlakiust és Bocskajust, akik végül is a Camillus herceg teljhatalmával rendelkező Stolander prókátor tervezett ítélete ellenére a vitát a mesteremberek között elsimítják. Ennek a komédiának a Stolandere ugyanaz az ostoba, az uborkafára felkapaszkodni akaró újgazdag, akit Miklósi az előbbi darabban kifigurázott. S ahogyan Miklósinál Stolander szolgája Drcmulus névre hallgat, ebben a darabban is így hívják az agyafúrt szolgát. Feltétlenül kapcsolódik témában komédiánkhoz a Kintses Naso ki akar magáért tenni című bohózat. Kincses Naso, azelőtt megrögzött fösvény öreg ember ki akar magáért tenni, s elhatározza, hogy bált rendez. Ötvennégy személyre rendelt asztalt,'szolgája Zsákosi, valamint a ravasz gerebontziás deák, Ventifak azonban rútul becsapják. Naso páruljár, mint darabunk Stolandere. Ez kártyán veszti el minden vagyonát, amazt pedig Ventifak veszi rá, hogy tegye rejtett helyre erszényét, s abban azután a pénz soha nem fog kifogyni, sőt azt is megígéri Ventifak Nasónak, hogy a világlustája inast, Zsákost sárkánnyá változtatja. A gerebontziás végül ellopja a pénzt, s Zsákosival összeszűrve a levet, jól megcsúfolják a pénzsóvár és fennhéjázó Násot. A rejtett pénzt szinte ugyanazok a jelek őrzik, mint a Sárospatakon is játszott, de Gyulafehérváron is ismert, s Székesfehérváron előkerült komédiban, a Ként kapáló (1767. február). Kénts Demeter ugyanaz a figura, mint Stolander. Ezekhez a komédiákhoz kötődik az 1769-ben Egerben előadott A' fen-héjázó, és maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága címet viselő vígjáték. Ez a darab két kéziratos változatban is ismeretes még századunk elején. Ekkor ugyanis az Egerben előadott darabnak egy 1780-as évekbeli másolata volt Beöthy Zsolt birtokában, s a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár is őrzött egy szövegvariációt. Mindhárom darab, az egri, az 1780-as évekbeli másolat, valamint a gyulafehérvári változat Moliére Úrhatnám polgárának első magyar variánsai.

34 S végül ezzel a most először megjelenő Stolander című komédiával közvetett tematikai rokonságban van Gubernáth Antal Nagyrahéjázó Ordas Demeteré (1780.).

35 íme tehát ezek azok a darabok, amelyek lazább, feszítettebb szállal kapcsolódnak egymáshoz. Mindegyikben a rang, a cím után áhítozó, a csekély vagy gyatra tudással a társadalmi ranglétrán emelkedni akaró polgárt, vagy a kincsásással nagy vagyonra vágyó kurtanemest teszik nevetségessé a szerzők. A nagyrahéjázó Ordas Demeter, Kénts Demeter, Kincses Náso, Stolander, a Fen-héjázó Jordánja jellemükben, alakjukban megegyeznek Moliére Bourgeois Gentilhomme-jának Jourdain nevű főszereplőjével. Alszeghy kimutatta, 33 Kilián István: A XVII—

XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. Szerk.: Bodó Sándor, Szabadfalvi József. (Miskolc, 1973). 129—186. Bevezető tanulmány valamint a Ként kapáló nemzetes Kénts Demeter Uram. Mulatságos játék. szövegének közlése. 34 Gragger Róbert: Moliére a magyar irodalomban. ItK 1909. 147—166, 317—352. Vö. még: Alszeghy Zsolt: Illei János élete és írói működése. (Nagyszombat, 1908) 70—86. 35 Cs. Gárdonyi Klára: Farsangi játék a XVIII. századból. IT 1942. 89—93. 445