A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Kilián István: XVIII. századi iskoladráma Moli?re nyomán

tos drámákat, s minden bizonnyal Bayer munkája révén indul meg némi vita ennek az iskolának színjátszó múltjáról.

3 A vitában a leglényegesebb kérdés: vajon eredeti művek-e ezek a darabok vagy valamiféle utánérzések. Alszeghy Zsolt e drámák forrásait kutatva kettőről pontosan kimutatta, hogy azok Illei János munkái, a Stolander procator és négy mesteremberek a diétán című darabról kifejti, hogy az rokon Pállya István Ravaszy és Szerencsésével, a most közreadott Stolander című komédiáról pedig először ő állítja, hogy Moliére Bourgeois Gentilhomme-jának egyik magyarországi változata.

4 1911-ben Szlávik Ferenc a kantai iskola egyik nyomtatott színiprogramjára hívta fel a figyelmet, amely már azt bizonyítja, hogy a kantai minorita iskolában nem 1762-ben, hanem már 1752-ben is mutattak be színdarabot.

5 Szabó J. Dániel az említett kolligátum két komédiáját a Borka aszszony és György deák című interlúdiumot valamint a Stolander procator és négy mesteremberek a diétán című darabot közre is adta.

6 Szabó J. Dániel kutatása után a gyűjteménynek évtizedekig nyoma veszett. 1942-ben Szombathy vette sorra ezeket a kéziratos drámákat s a Kovács Bernardon-féle felszínes tartalomelmondás alapján, valamint Szabó J. Dániel két szövegközlése után bizonyította a kolligátum drámáinak egy részéről, hogy azok jezsuita ihletésűek vagy közvetlenül jezsuiata darabok.

7 Dömötör Tekla 1954-ben a Borka aszszony és György deák című bohózatot a Régi Magyar Vígjátékok című kötetében újból kiadta.

8 1964-ben megjelent irodalomtörténeti kézikönyvünk a kantaiak színjátszó tevékenységét nem említi. Lehetséges, hogy a fejezet szerzője ezzel azt is akarta jelezni, hogy a XVIII. századi magyar és latin nyelvű színjátszás meglehetősen kimeríthetetlen tengerében a kantaiak próbálkozásait nem tartja számot tevőnek.

ü Néhány évvel ezelőtt azonban némileg változott a kép. A miskolci állami levéltárban egy másik kantai drámagyűjteményre bukkantam, amely két magyar nyelvű és tíz latin nyelvű drámát tartalmaz a XVIII. század első feléből, egészen pontosan az 1738-ig játszott darabok szövegeit

10 (1. számú kolligátum). A két gyűjtemény alapján tehát a kantaiak színi tevékenységéről 35 drámaszöveg alapján alkothatunk képet. Ez a Miskolcon megtalált gyűjtemény egyébként tovább erősíti Szombathy és Alszeghy véleményét, a kantai minoriták forrásként jezsuita kéziratos drámákat, illetve kiadott köteteket is használhattak. Egy újabb miskolci kutatás révén még két drámaszöveg került elő, az egyik még kapcsolódik az első számú gyűjteményhez, a másik egy misztériumjátékot tartalmaz, amely a középkorba is visszanyúló ferences hagyományokat örökíti tovább.

11 Ezek után tehát már 37 3 Bayer József: A magyar drámairodalom története a legrégibb nyomokon 1867-ig. I—

II. (Budapest, 1897) II. 397—400. Bayer címlistája a kantai drámákról korábban jelent meg, mint Kovács Bernardon tanulmánya. 4 Szemelvények a XVIII. század iskoladrámáiból. Idegen kútfőkből magyarra átírta: P. Kiss Arisztid. Kiadja: A nagyatádi állami s községi polgári fiúiskola. 1908. Recenzióját írta: Alszeghy Zsolt. EPhK 1910. 54—55. 5 Szlávik Ferenc: Egy iskoladráma színlapja. EPhK 1911. 441—444. 6 Szabó J. Dániel: Két minorita iskolai dráma. ItK 1918. 330—343, 403—421. Közli: A Borka asszony és György deák, valamint a Stolander procator és négy mesteremberek a diétán című komédiákat. 7 Szombathy János: A kantai minorita iskoladrámák. IT 1942. 187—188. 8 Régi Magyar Vígjátékok. Sajtó alá rendezte: Dömötör Tekla. 281—291. Vö. még ue. bev. 52. 9 Tornai Andor: A magyar nyelvű iskoladráma virágzása. In: A magyar irodalom története (MIT) 1600-tól 1772-ig. Szerk.: Klaniczay Tibor. MIT II. 581—590. Varga Imre: A népies katolikus irodalom virágzása. MIT II. 494—499. 10 Kilián István: Ismeretlen iskoladráma-gyűjtemény a XVII—

XVIII. századból. Borsod-Miskolci Füzetek. Irodalomtörténet. 5. Miskolc 1967. 11 Ezekről a drámakéziratokról első alkalommal most számolunk be. Lelőhely: Borsod-AbaújZemplén megyei Állami Levéltár. A konventuális minorita rend miskolczi rendházának iratai. Kéziratok. Szépirodalmi és tudományos tárgyúak XVIII—

XX. század. Jelzet: 8. 1. [FridericusSaxoniae Duxl] Méret:205

X160 mm. Lapterjedelem: 7a—b. Töredék. Latin. A címlapon: Catalogo Conventus Cantensis adscriptus 1732. A 8b lapon a dráma kézírásától idegen magyar nyelvű drámatöredék. 2. [1747—1762.] F. Demetrius Bene: Actio pro die Parasceves. Méret: 210X 164 mm. Lapterjedelem: 20a—

b lap. la: vignettán gépelt cím: Pro die Parasceve. Manuscriptum. Actio. Másik vignettán a kantai jelzet: 3697. Teljes. Magyar. 440