A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Kilián István: XVIII. századi iskoladráma Moli?re nyomán

Kilián István XVIII. századi iskoladráma Moliere nyomán A XVIII. század második felének iskolai színjátékairól a magyar irodalomtörténet kézikönyvének megjelenése után az az egységes vélemény alakult ki, hogy a dráma nyelve ekkorra már nagyobbara a magyar volt, a téma többnyire profán, s a színjáték céljai között megjelenik a világi, hivatásos színjátszás legfőbb szempontja, a közönség szórakoztatása. Az évszázados latin nyelvűség jege megtört, s a kegyes vagy didaktikai célzat lassan-lassan elhomályosodott. Legjelesebb színjáték szerzőink már előkészítették az utat a hivatásos világi színjáték felé. Első neves magyar drámaírónk, mint Bessenyei György vagy különösképpen Csokonai Vitéz Mihály komédiái is ebben az iskolai szellemben születtek. Ezért különösképpen nagy öröm, ha hosszú, hosszú kallódás után újabb és újabb kéziratos drámagyűjtemények kerülnek a levéltárak vagy könyvtárak polcairól napvilágra, hiszen újabb és újabb adatokat kaphatunk a profánumba hajlás, a szórakoztatási igény megjelenésének történetéről, s magyar drámairodalmunk lehetséges forrásairól. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának kézirattárában nemrég került egy rendezés során elő egy különösképpen gazdag kéziratos drámagyűjtemény, amely — mint a rajta levő gépelt felirat is jelzi — egykor a kantai iskola Liber Scholaruma volt A gyűjtemény huszonkét drámát tartalmaz, s ezeket 1762 és 1783 között a Háromszék megyei Kézdivásárhely közvetlen tőszomszédságában fekvő Kanta község gimnáziumában előadták.

1 A kantai iskola színjátszó hagyományát az irodalomtörténet már ismeri. Ezt a most újonnan megtalált kolligátumot (2. számú kolligátum), röviden és meglehetősen elnagyoltan ismertette Kovács Bernardon, s az ő cikkéből derül tulajdonképpen ki, hogy milyen témájú és című drámákat tartalmaz.

2 Kovács Bernardon jelezte tehát előszói, hogy a magyar dráma hagyományait kutatva, itt Kanta községben is van mit feldolgoznia a drámatörténésznek. Bayer A magyar drámairodalom történetében már fel is dolgozza ezeket a kézira1 A kéziratos drámakolligátum leírása. Címe: Liber Scolarum (!) 1763. Tragodiae, (!) Comoediae. Belső címlapon 1. a: Liber inchoatus Anno 1763 Scholarum ordinis Minorum Conventualium Sancti Patris Francisci Cantensium ad Sanctissimam Trinitatem, continet Tragoedias, Comoedias, et actiones a Professoribus earumdem productas. Sedula Industria Fratris Diligentis providet socordiae et corrigit sortes Negligentis.facit hoc amor communis, negligit proprius. A gyűjtemény mérete: 345X215 mm. Lapterjedelem: 304 a—b lap. Eredeti jelzete: 930/202. A kéziratban több helyütt gumipecsét, amelynek felírása: Sigillum Ecclesiae et ConventusO. M. F. Cantaens. Tartalma: A kolligátum az 1 a-tól a 178 b lapig bezárólag tartalmaz összesen 22 drámakéziratot. 179 a-tól 292 a lapig bezárólag a lapok üresek. A 292 b-től 304 b lapig (a kéziratos könyv hátsó lapjától kezdve): Elenchus Ordinationum praecipuarum, et Rescriptorum Gubernialium... per Patrem Stephanum Nagy Professorem anno 1817. (304 b) A mutató egyébként 1773-tól 1819-ig szedi Sorrendbe a legfontosabb küldött és érkezett iratokat. A drámakolligátum birtokosai: az 1910-es évek végéig a kézdivásárhely-kantai minorita rendház. 1919-től 1950-ig — Szabó J. Dániel szíves közlése szerint —- a miskolci minorita rendház. A szerzetes rendek feloszlatása után eltűnt. Nagyon valószínű, hogy a miskolci rendház könyvtárával együtt került az országos könyvelosztóba, s onnan a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárába. Jelenleg az egyetem kézirattárának birtokában található. Jelzet nélkül. Korompai Gábornénak többszöri szíves segítségét ezúton is szeretném megköszönni. 2 Kovács Bernardon: Kézirati iskolai drámák a XVIII. századból. In: Kézdivásárhely-Kantai róm. kath. főgimnásium értesítője az 1905/1906. tanévből. Közzéteszi: Hassák Vidor. (1906) 23—45. 439