A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Descartes és Debrecen

védett meg „Stephanus Csapó, Nobilis Jaurensis"

30

, mint auctor, s amely „tiszta kartéziánus elméletét adja a bolygók mozgásának".

31 Ez viszont csak úgy volt lehetséges, hogy maga Vári is descartes-i nézeteket vallott, ami egyébként tanulmányaiból is feltételezhető. Életéről, tanári működéséről Páriz Pápai Ferenc ezeket írja a Series Studiosorumban: „Michael Vári Praeceptor poeseos et oratoriae. Contrascriba. Senior. Salutavit academias exoticas. Pastor Primarius ecclesiae populosae Szatmáriensis, mihi in exilio meo Francisco Paris Pápai innotuit. Vir sane eruditus, facundus, vita integer et vére evangelicus, cuius eruditos sermones et suavem conversationem merito aestimo".

32 A debreceni, s talán az egész magyar kartezianizmus legkiemelkedőbb alakjának Apáti Miklós (1662—1724) látszik. Turóczy-Trostler is azt írja róla: „Magyarság és Európa ritkán adott ilyen spontán találkozót, mint Apátiban", s hogy a debreceni teológus, aki mint láttuk, Szilágyi Tönkőtől hallotta először Descartes nevét, „kartéziánus, mielőtt még egy könyvét olvasta volna Descartes-nak."

33 Apáti debreceni patrícius család gyermeke volt, apja főbíróságot is viselt. Maga 1681ben lett a Kollégium tógátus diákja, s innen 1685 júniusában indult külföldi tanulmányútra, Franekerbe, 1686-ban pedig Leydenben iratkozott be.

34 Itt a teológia mellett orvosi tudományokkal is foglalkozott.

35 Utrechtben, Amsterdamban is megfordult. 1689 őszén indult haza hajóval, hogy a barátja, Misztótfalusi által kinyomtatott magyar bibliákat hazahozza. Danzigon, Lengyelországon át súlyos megpróbáltatások után ért Magyarországra 1690-ben. Itthon több helyen lelkészkedett, mígnem 1721-ben meghívták Debrecenbe az ispotályi templom papjának. Rá negyedik évre meghalt. Szempontunkból első jelentős munkája a Vita triumphans civilis, sive universae vitae humanae Peiipheria, ad mentem illustris Herois

36 et Philosophi, D. Renati Descartes ex unico centro deducta. (Scripsit Nicolaus Apáti, Debrecinensis Hungarus, Amsterdam, 1688.) A 22 ív terjedelmű 8-adrét alakú mű nemcsak címében hivatkozik Descartes-ra, hanem közben is a legmagasztalóbb jelzőkkel illeti mesterét: „Magnus ille Heros, Sanorumque Philosophorum facile Principilus, Nobilissimus D." (19. 1.) stb. Turóczy-Trostler szerint: „Descartes hatása elsősorban terminológiai, aztán metodikai, végül karektorológiai, etikai természetű" a műben, s ez mind igaz, de Apáti munkájának jelentősége nagyobb annál, hogy e meglehetősen általánosságokban mozgó megállapítások azt kimerítenék s lényegét feltárnák. A 29 fejezetre oszló műben a szerző az emberi magatartás törvényeit igyekszik feltárni az élet valamennyi viszonylatában: magunkkal és másokkal, Istennel, rokonokkal, az uralkodókkal, polgártársakkal s az egész társadalommal, közösséggel szemben. Tanításait Apáti a descartes-i szabadakarat eszméjére alapítja, ez az „unicum centrum". A szabadakarattal ugyan Isten ruházta fel az embert, de ezzel rá is bízta önnönmagára, meit a sza30 RMK II. 2102. 31 Zemplén I. 234. 32 V. M. a költészet és a szónoklat tanára. Kontraskriba. Szenior. Külföldi akadémiákat látogatott. Első lelkésze volt a népes szatmári gyülekezetnek. Nekem, Páriz Pápai Ferencnek külföldi tartózkodásom idején lett ismerősöm. Nagyon művelt férfi, ékesszóló, feddhetetlen, valóban evangéliumi életű, kinek művelt beszédét és kellemes társalgását méltán becsülöm (Thuri II., 144.). 33 /. m. 15. — Egyébként Szilágyi Tönkő Márton bejegyzése megtalálható Apáti peregrinációs Albumának (Kollégiumi Nagykönyvtár, Debrecen, R. 689) 31. lapján. 34 Itt jelent meg egy teológiai disputációja, Úrim et Thummim, három részben, 1680-ban, mintegy hét és fél negyedrét íven. Második műve, Virga Mosis, —ugyancsak Leydenben látott napvilágot 1687-ben, három negyedrét íven. 35 Orvosi oklevelet nem szerzett ugyan, de oklevél nélkül is sikeresen gyógyított. Korában híres orvosnak számított. Maga készítette sírversében ezt írja erről: Et Theomysta fui et Medicus, Lucamque secutus, Et Carni et Menti Pharmaca sacra dedi (Lelkész és orvos voltam, követője Lukácsnak, Testnek s léleknek adva a gyógyszereket.) (Idézi Weszprémi, IV. 47., Bp. 1970.) 36 Érdekes, hogy Adrian Heerebord a leydeni egyetem gondnokaihoz írott levelében (1648) szintén „heros"-nak nevezi Descartes-ot (L. Bán I. i. m. 121.). 426