A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban

Síremlékeinek egy része a mai Lengyelország, Románia és a Szovjetunió területén található. 1915—17 között, katonaként készítette hősi emlékeit, sírköveit, majd a háború után magánmegrendelésekre, pl. Kolozsvárra. Ezekről a művekről csak fényképeket és rajzokat őriz a Medgyessy-hagyaték. A síremlékek tervei, vázlatai egy része még nem azonosított, s nem is egykönnyen azonosítható.

22 A Romániában, Szovjetunióban, Lengyelországban és különböző magyar temetőkben tett látogatás, valamint e leírásokkal, archív fotókkal, rajzokkal való egybevetés után adhatunk csak pontos oeuvre-listát Medgyessy síremlékeiről. Több előzményét ismerjük a debreceni és budapesti síremlékeknek: kisbronzok, terrakották, agyagvázlatok és pár nagy gipsz, kb. negyven mű kapcsolható megvalósult és félbemaradt sírszobraihoz. A Borvendég síremlék feles mintája, a Medveczkyné síremlék és Radnainé 1: l-es gipsze lehetővé teszi, hogy Debrecen városa kőbe faragtassa, bronzba öntéssé és akár köztérre is elhelyeztesse e lanton játszó ill. gondolkodó allegorikus nőalakokat ábrázoló műveket, hiszen a kultúra jelképei is lehetnének. A már említett „Fonó nő" Török László síremlékének is terve. A múzeum tulajdona Móriczné Janka, Benke Tibor és Horthy István (repülő alak) síremlékének egy-egy tanulmánya. Móricz síremlékének több eleme: a fejszobor, a félköríves hajlatban elhelyezkedő domborművek részletei (pl. „Nyilas Misi", „Koccintók — Rózsa Sándor", „Bethlen Gábor" „Báthory" regényalakok) a hagyatékban találhatók két rajztervvel együtt. Mint ismeretes, a diadalívszerű relief-sor bal alsó részén Bethlen Gábort és feleségét, felettük az „Erdély aranykora", a „Rózsa Sándor" több jelenetét (koccintók, mulatók, a lovát ugrató betyár alakját) látni, a jobb oldalon alul Nyilas Misi, édesanyja és tanára hár21. kép. Móricz Zsigmond síremlék-terve 22 Síremlékeiről Farkas Zoltán írt (Magyar Művészet, 1934. X. évf. 8. sz. 256. p. és Műterem, 1958. I.évf.9. sz. 10—13. p. 383