A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Néprajz - Vajda Mária: A balmazújvárosi Németfalu táplálkozási szokásai
város megszelídítését is szolgálta. 12 Lengyel Imre tanulmánya szerint 13 a balmazújvárosi német telepítést a földesúri szándékon kívül vallási türelmetlenség is elősegítette. A németség nem egy tömegben telepedett le Balmazújvároson, hanem különböző csoportokban. 14 Az első réteget képező csoportot a szabad vallásgyakorlatukban háborgatott református németek előőrsének tekinthetjük, akik már 1764-ben megjelentek Balmazújvároson. Ugyanis a Hartáról (Pest vm.), Nagyszékelyről és Gyönkről (Tolna vm.) Orczy István báró által Vadkertre telepített német reformátusokat a kalocsai püspök által felingerelt katolikusok rendszeresen háborgatták vallásuk szabad gyakorlásában. 15 Szórványosan folytatódott a Balmazújvárosra telepedésük 1766 nyaráig, amikor a vallási háborúság tetőződése miatt a vadkerti németek egy nagyobb csoportja Balmazújvárosra költözött. 16 Ez a második réteg alkotta voltaképpen a zömét a balmazújvárosi németségnek. A további rétegeket más református és evangélikus falvak (Újszivácz, Cservenka, Újverbász, Svábolaszi stb.) szolgáltatták. Ezekből a falvakból az 1780-as évek közepe táján költöztek Balmazújvárosra. 17 Az 1786— 87-ben benépesített Újpalotáról is jöttek németek Balmazújvárosra. 18 A németek első csoportja a mai Andrásháza területén táborozott, de hamarosan szerződésre léptek a földesúrral. A telepesek vagyoni helyzetüknek megfelelően belső és külső jobbágyhelyet kaptak. A belső jobbágyhely jobbágytelekből és belsőségből, a külső jobbágyhely szántóföldből és kaszálóból állott. Pl. Adam Hartman 4 / 8-ad jobbágy telket, l 1 /^ pozsonyi mérő belsőséget és 6 embervágó rétet kapott. A teljes telek 25 katasztrális hold nagyságú volt. Nem sokaknak jutott teljes telek osztályrészül, a legtöbben fél- vagy negyed jobbágyhelyet kaptak az uraságtól. 19 Jellemző a németség anyagi helyzetének megítélése szempontjából, hogy 1773-ban Andrássy István német jobbágyai között 28 telkes jobbágy, s mindössze 15 zsellér volt, akik közül 11 házhellyel rendelkezett. Csupán 4 zsellér élt házhely nélkül az urasági cselédlakásokban. Andrássy Zsigmond birtokán ugyanekkor csak egy német házas zsellér volt. 20 A németek külön falurészen telepedtek le, és itt alakult ki a „Németfalu". (Ez az elnevezés máig is használatos.) Az első németül elnevezett utca a „Dajtschgrossgass" volt, a mai Kossuth utca. Széchenyi utca már később keletkezett. Az 1783ban, II. József parancsára készült térképen már feltüntették a különálló német telepet. 21 Az első telepesek számát nem lehet pontosan megállapítani. Egy 1801-ből származó adat szerint (a tiszántúli lef. egyházkerület jegyzőkönyve) 418 ágy (2270 lélek) volt a magyar reformátusok és 117 ágy (628 lélek) volt a német reformátusok száma. Vagyis ekkor a lakosság 4 / 5-e magyar és 1 / 5-e német volt. 22 A balmazújvárosi német telepesek származását egyértelműen meghatározni nem lehet, hiszen ez a német település nem az anyaországból, hanem másodlagosan, a már meglévő német falvak kirajzásaként jött létre. Azok az elsődleges telepítésű falvak is, amelyből Balmazújvárosra költöztek a németek, a német nyelvterület különböző területeiről érkezetteket 12 Varga A. i. m. 124. A mezőváros magatartása már ismert volt az Andrássiak előtt. Az újvárosiak perbe fogták a földesúr asszonyt és fiait, mivel az Andrássiak földesúri erőszakkal eltörölték a régi mezővárosi szabadalmakat, illetőleg nem újították meg azokat, s a települést robotos jobbágyközséggé tették, így próbálván biztosítani a gazdaság megműveléséhez az ingyen munkát. 13 Lengyel Imre: A balmazújvárosi német település. Adatok Balmazújváros szociográfiájához. (Debrecen, 1936) 14 ZoltaiL. i. m. 155. —• „.. .a telepítés talán mindjárt megkezdődött a község birtokbavétele után. A tömegesebb beköltözés 1764—66 között történhetett." 15 Lengyel I. i. m. 4—5.; Hartára 1723—24-ben Ráday Pál telepítette az első református németeket. Vö.: Fél E. i. m. 3—4. Fél E. kutatásai szerint a hartaiak a német nyelvterület különböző vidékeiről verődtek össze, javarészt délnyugat-németek. Hartáról 1745-ben, valamint 1765—68 között több család költözött át Vadkertre, a soltvadkerti anyakönyvek tanúsága szerint. 16 Vö.: Lengyel I. i. m. 6. . 17 Lengyel I. i. m. 6. 18 Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. (Pécs, 1934) 21. 19 Lengyel I. i. m. 7.; Kollonich D. i. m. 21—22. 20 Lengyel I. i. m. 7.; Kollonich D. i. m. 21. 21 Térkép: SZMT 2. 1762. 22 Varga A. i. m. 127.; vö.: Kollonich D.i. m. 21. 333
