A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Néprajz - Voigt Vilmos: A folklór és az irodalom kapcsolata a magyar állatmesékben

fordít le 2 mesét, vagy a kéziratban maradt Kovács Ferenc-féle Gellért-fordítások)

223

, másrészt általában a mese írásában és kiadásában. Ezek közül a leginkább jelentékeny a kor reprezentáns meseírójának, Pétzeli Józsefnek munkássága.

1230 Pétzeli Józseftől kezdődően már teljesen az irodalmi hagyományban levő meseírókkal találkozunk. Pétzeli a mesékhez írott bevezetőjében maga ad számot példáiról. így említi, Zayrt, és Henriast Voltaire-től, és Young fordítását, mint nyelvművelő igyekezetének példáit. Ezekhez hasonlóan, meséiben is pártolni akarja az anyanyelvet. A mesét már Platón majd Szókratész is nagyra becsülték. Említi Gellert és La Fontaine példáit is. Utóbbiaknál azonban utal az erkölcsi követelményekre is. „Szorgalmatosan elkerültem, hogy ne találtassák e mesékben olyan, melyből a gyenge elmék bűnt szívhatnának be, a mely hibát, még ama kegyes Gellert sem távoztathatott el egészen, La Fontaine pedig szántszándékkal esett belé, hogy a keresztény vallásnak s jó erkölcsöknek rovására gyönyörködtesse a megvesztegetett szíveket."

224 Népi példát azonban nem érint, említ. A kutatók többször is foglalkoztak Pétzeli meséinek forrásaival és eredetével. Megállapításaik szerint csak néhány mesét ítélhetünk eredetinek (III, XXIX, LI, és többé-kevésbé XVIII, XIX.). Egyéb meséit túlnyomórészt az antik forrásokból meríti, egyesekben La Fontaine hatását is nyilvánvalónak ítéljük.

225 Gyulai Pál óta azt is tudjuk, hogy egyik meséjének a Gesta Romanorum 6. története a forrása.

226 Pétzeli hatása rendkívül nagy volt. Kazinczy ugyan egy helyütt azt írja róla, hogy nem túl jót, inkább túl sokat ír,

227 mégis igen sokan az ő példájára nyúltak ehhez a műfajhoz.

228 őt követi például a már említett Andrád is, Phaedrus első könyvének lefordításával.

229 Sajátos, és számunkra mindenképpen érdekes azonban a kor megélénkülő elméleti érdeklődése az állatmesék, fabulák, általában is a mesék iránt. Ezek között az első éppen Pétzeli lapjában, a Mindenes gyűjteményben jelentek meg. Az ilyen tanulmányok sora 1790-ben indul meg, egy rövid cikkel, amelyet a névtelen cikkíró Oktató mesék címen tett közzé a MGy. IV. 1790. 401—2. lapjában. Ebben ugyan jószerint az allegóriáról esik csak szó, mindazáltal a meséket „az emberi elmének leg-első szüleményei"-t említi, azt is mondván róla, hogy nemcsak egykor, hanem ma is becsülték. A következő évben is olvashatunk hasonló tanulmányt. A szerző: „A' Mesékről, vagy kötött Beszédekről" címmel (MGy. V. 1791. 352—4.) voltaképpen La Fontaine elveit adja és meséit dicséri, elöljáróban azonban általában is szót ejt a mesékről. Ebben ugyan inkább csak az állatmesékről van szó és a népi tündérmesékre nem is utal, mégis újszerű, hogy ezt a műfajt irodalmi elemzés tárgyává lehet választani. A sort végül egy La Fontaine meséiről szóló külön értekezés zárja be, (MGy. V. 1791. 378—9.) beszédesen bizonyítva, hogy a műfaj iránti érdeklődés e korban és Pétzeli körében meglehetősen állandó lehetett.

230 Ennek a tudományos igényű munkásságnak aztán a későbbiekben folytatása is támad. Nyilvánvalóan külföldi mintákat követ Ráday Gedeon is, csekély számú fabuláiban. Maga foglalja őket össze ilyen címen: „Egynehány fabulák. Rész szerint szabadon fordítva, rész szerint eredetiek."

231 Az utóbbiak között az egyik: I. Mátyás királynak három restjei. (Egy régi szóbeszéd szerint.)

232 népi hagyomány megverselésének látszik, azonban nem állatmese. Ráday pompás könyvtárában több olyan munka volt, amely a kor irodalmi fabuláit tartalmazta, ezek hatása is sokban számba veendő. A korban több kisebb jelentőségű gyűjtemény is megjelent. 1791-ben Szüts István: Erköltsös és elegyes versek, mellyek némelly jelesebb Német Versköltőkből: Gellértből, 223 Ember 5—6. 223a Péczely József: Haszonnal mulattató meséi, melyeket rész szerint Aesopusból vett, rész szerint maga csinált s versekbe foglalt. Győr. 1788. 224 Péczeli VII. 225 Ember 13. 226 Kálmán 28. 227 Kazinczy levelei VIII. 10. 228 Kálmán 29. 229 Ember 14. 230 Uo. 15—6. 231 Ráday 84. 232 Uo. 88. 316