A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Néprajz - Voigt Vilmos: A folklór és az irodalom kapcsolata a magyar állatmesékben

nyomot, stílust. Sokkal valószínűbb azonban, hogy ezek a megszólítások a valódi emberi társalgásnak felelnek meg, annak mesei alkalmazása. A népi mesékbe is éppen a mindennapi beszédmodor áthelyezése folytán kerültek. A fejlődéskor tehát nem egymásutániságról, inkább csak párhuzamosságról beszélhetünk. A mesék szövegében igen gyakran fordul elő a latinul hagyott „etc." rövidítés. A légy és a hangya meséjében az előbbi hiú dicsekvésére a hangya válaszol. Sorban megcáfolja a légy érveit, végig ellene mondván. így fejezi be: „Nyárba mégis el mehetz valami bu

6

des do

e

gre: de ha valamelly iámbor házába be mégy, minden ember czac arra siet, hogy ki kergo

e

thesse belo

e

le, és meg o

e

lhessen, Arra való ä soc legyezo

e

, a soc lófarc etc."

151 Egy másik helyen az egész mese ér így véget: „Vgy vagyon: Ez is Mattyás, amaz is Mattyás, De azért más á Mattyás király: más ismeg Mattyás kouáts etc."

152 A két példából is látszik, hogy nem egyszerűen „és a többi" jelentése van az „etc."-nak, hanem általában is utal a történet folytatódására, arra, hogy a mese ennek mintegy rövidített kivonatát adja. Ez a vonás népi meséinkben — még magyar nyelvű szóval sem — nem fordul elő. Újabban itt-ott felbukkant ugyan, de mindig és érezhetően a városi nyelv legújabb, bontó hatásának jeleként. Ebben az elemben Heltai stílusának nyilvánvalóan nem népi voltára utalhatunk. Noha nyilvánvaló az is, hogy az etc." ebben a használatban már messzire eltávolodott eredeti jelentésétől, hiszen ezért is szerepelhet latin szó létére magyar szövegben. Heltai szólásainak tartalmi elemzését már eddig is több kutatás tette meg. Noha az ilyen vizsgálatot nagyon meggondolandókká teszik azok a már említett esetek, amikor Heltai mintegy fordítja a közmondásokat és szólásokat; ezen kívül arra is gyanakodhatunk, hogy isméit önálló német szólásgyűjteményt is, 153 mégis nyilvánvaló a szólások egész sorának népi jellege.

154 Ezek közül mesei eredetűnek azonban csak a „Jótétei hellyébe, mást ne váry"

155 — szólást idézték, a „jótétei helyébe jót várj" meseszólással kapcsolatban.

156 Ez a szólás valóban mutathat ilyen kapcsolatokat. Azonban ezen kívül más szólás nyomát is meglelhetjük. „Akar mit mondasz és predicállasz á farkasnac: o

e mind éltic czac báránt mond."

157 A szólás magára a mesei szólásra is emlékeztet, nemcsak utal rá. Hasonló a helyzet az úgynevezett „gyónási" jelenettel kapcsolható szólások esetén is. A gyakori említésből — Heltai igen kedveli ezt a formát

158 — csak egyet véve elő: a ló által felrúgott oroszlán mondja magának: „O bolond: Bizöy igaz hasznaiát vo

e

ttem az én bolondságomnac. Oruossá to

c

ttem magamat, hollót semmi nem tudoc hozá. Maga semmi nemzettem nem tudót semmit ä fele tudományhoz. Ve

c bolond oroszlány: Vgy tetzic, meg adtác koszoródat."

159 Ez a forma egyébként Heltai előtt és után egyaránt előfordul a magyar hagyományban,

180 folyamatossága is bizonyítja nagy közkedveltségét. Ha ezek után Heltai állatmeséinek és a népi állatmeséknek összefoglaló értékelését kíséreljük meg, először is meg kell állapítanunk, hogy Heltai népi szellemben és a nép számára írta meséit. Nem találni azonban művében olyan adatot, amely bizonyítaná, hogy az eleven néphagyományt, a magyar nép, mesélését ismerte volna. Azok a nyomok, amelyek ilyen értelemben is felfoghatók, más értelmezést is megengednek, nem egy esetben pedig éppen ez a másik értelmezés látszik valószínűbbnek és bizonyíthatónak. Számunkra nem is ezért jelentős a Száz fabula. Sokkal inkább további hatása és a későbbi gyűjtemények, terjedése, utóélete során kerülhetett közel a néphez. Népszerűségéről ugyan eltérő véleményekkel rendelkezünk. Második kiadásának (1596. Német-Újvár)

161 aránylag hamarosan megjelenése, és későbbi nyomai mindenképpen igazolják ezt. 151 Uo. 70—1. 152 Uo. 198. 153 Waldapfel 52—3. és 55. 154 Imre 26—8. és Horváth: Reformáció 390—1. 155 Heltai 34. és ugyanígy Uo. 58. 156 Imre 27. 157 Heltai 201. Imre Lajos a jegyzetben a Schimpf und Ernst-hez kapcsolja. 158 Klaniczay 253. 159 Heltai 80. 160 György 88. 161 Kálmán 16. 308