A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Ivócsanakok a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében

V. 1943.6. A belényesi ivócsanak hasonmása a nagyváradi múzeum gyűjteményében található.

57 Az utóbbi származáshelyeként Botfei van megjelölve. Mivel a pásztorok és a faragó mesteremberek megrendelésre is készítettek ivócsanakokat, nem meglepő az efajta hasonlóság. Ivócsanakunk faragó mesterember munkája. A szabályosan gömb formájú merítőrész kívül-belül simára csiszolt. Maga a díszítés és a kiöntő megformálása is nagy mesterségbeli tudásról tanúskodik. A díszítőelemek pontozott mezőből emelkednek ki domborműszerűen. Aprólékos részletességgel jelennek meg előttünk a tölgyfa levelek és a makkok. Az architektúra elemeit őrző fülön a pásztormunkákon gyakran előforduló, füllel egybefaragott karika díszeleg. Ácsának szája átm.: 4,5 cm, talpa átm.: 5,2 cm, füle magassága: 7 cm, anyaga: juhar. (14. kép) V. 1941. 30. A Magyarláposról származó, vadász ivópohár félgömb formájú. A simára csiszolt csanak egyedüli dísze a fül, ami azonnal elárulja használója foglalkozását. A levél formájú fül folytatásaként a merítőrész alját egy keskenyedő, „gerincvonal-szerű" faragás követi. A csanak teljes hossza: 19,5 cm, szája átm.: 12,5 cm, anyaga: juhar. (19. kép) V. 29.1941. A Magyarláposról származó, kanál formájú ivócsanak fejrésze a durva faragás nyomait hordozza. Nyele szokatlan módon, domború formában van kifaragva. A kanál fölé magasan emelkedő fül ritka előfordulása bizonyára azzal magyarázható, hogy az ilyen forma kevésbé bírta a megterhelést. A fül formája kígyófejnek is tekinthető, rajta áttört, szögletes nyílás és keresztbe futó vonal bevésések találhatók. Legvége letört. A csanak szája átm.: 10,5 cm, teljes hossza: 17,5 cm, anyaga: juhar. D. Gy. 837. Gömbölyű formájú, művészien kifaragott vízmerítő. Mind a faragás technikája mind pedig a díszítőmotívumok arról tanúskodnak, hogy készítője a faragás mestere volt. A csésze oldalán lapos véséssel kifaragott tölgyfalevél és makkok találhatók. A merítő- és a fogantyúrész szerves kapcsolatát készítője azáltal teremtette meg, hogy a kígyó nyitott szája közé fogja a csésze peremét, kagylóban végződő farka pedig a csésze alját fogja át. A kígyó szemét apró rézszegek jelzik. A csésze szája átm.: 7,3 cm, teljes hossza: 13 cm, anyaga: juhar, származási helye: Somogy megye. (9. kép) D. Gy. 1275. A gyűjteményünkben kis számban található dunántúli ivócsanakokat képviseli az alsó-somogyi Drávafokról hozzánk került, egyszerű formájú csanak. A pohár alakú merítőrész a hasa felé öblösödik, szája felé szűkül. Kevés gondot fordított készítője a fül kifaragására is. A fül a pohár teljes hosszában, mintegy annak a formáját ismételve húzódik végig a merítőrész oldalán. A felakasztásra szolgáló, áttört rész csupán a fül felső harmadán kifaragott, szögletes ablakból áll. A pohár átmérője: 4,8x5,5 cm, magassága: 7,5 cm, anyaga: nyár. Sz. 1910.421. A kanál alakú ivócsanak fő dísze a lófej formában kifaragott fülrész. A kanál és a fej körvonalait vésett vonal mentén húzódó, farkasfog bevésések kísérik. A lófejen „K I" és „1883"-as felirat, amit piros viasszal töltött ki készítője. A spanyolozással való díszítés dunántúli eredetre utal, de csaknem hasonló lófejű fogórésszel ellátott ivócsanakokat Kalotaszeg vidékén is találunk.

58 A lófej rézlemezzel van megszegezve, orra, szája letört. A csanak teljes hossza: 17,5 cm kanál hossza: 11,3 cm, anyaga: juhar. (4. kép) V. 75.34.1. A lapos csésze formájú ivócsanak származási helye ismeretlen, Bátky Zsigmond Krassó megyéből említ hasonló fülű csanakokat.

59 Mind a kecses formájú merítőrész, mind a fülrész a kézi faragás nyomait őrzi. A fülön a hosszanti, téglalap alakú áttörés mellett két átfúrt lyukat is találunk. Az egyik közülük megrepedt, ezért fúrt fölé másikat használója. A fület ferdén futó, mélyen bevágott rovátkák díszítik. A fülvég kifaragása stilizált, nyitott csőrű madárfejnek is tekinthető. A csésze szája átm.: 9x8,8 cm, teljes hossza: 19 cm, anyaga: juhar. (3. kép) Gyűjteményünk ivócsanakjainak merítőrészex hat formát mutatnak. Leggyakoribb a kanál (11) és a félgömb alakú csanak (7) forma. Külön választottuk a lapos (6) és magas csésze (4) formájú merítőedényeket. Egy pohár alakú és egy nagyméretű, henger formájú ivócsanak az említett formák egyikéhez sem sorolható. Ivócsanakjaink is beigazolták, hogy a merítőrész díszítésére jóval kevesebb gondot fordítottak készítőik, mint a fül kifaragására. Ezt támasztja alá a díszítés nélküli merítőrészek nagy száma: 16. A csanakok másik felére részben domborműszerűen kiugró faragással (10), részben alig kidomborodó, lapos véséssel (3), egy alkalommal pedig karcolással került díszítés. A díszítőmotívumok egyetlen csanakot kivéve (rajta rózsa- és tulipánág található) a pásztor és a vadász környezetét örökítik meg. A merítőrész alján — ritkán az oldalán — faragott monogram és évszám található (10). 57. A nagyváradi múzeum idézett katalógusa 20. ábra. 58 Malonyay i. m. 201. 59 Bátky i. m. 103. 63. ábra. 60 Herman Ottó: Halászat és pásztorélet. In: Az ősfoglalkozások (Budapest, 1898) 104. 262