A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Ivócsanakok a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében
D. Gy. 2111. A kiskövesvágási ivócsanak kanál formájú (XX. század eleje), ovális peremű Oldalán enyhén kidomborodó, naturalisztikus részletességgel kifaragott tölgyfalevelek, makkok és bevésett „A K" monogram található. Alján tölgyfalevél faragás. Füle az architektúra nyomait őrzi. Nécsey I. 45 tanulmánya utal az íveket, csúcsokat lezáró liliomokra, torony alakú gombokra, állati fejekre. Ezek, az építészetben ismert motívumok az ivócsanakokon is megjelennek. Az architektúra többi eleme (boltívek, oszlopok stb.) egyre inkább háttérbe szorul s a fő hangsúly ezekre a lezáró, apróbb elemekre, azok variációira esik. A csanakunkon az ívet lezáró liliom egyik variációja látható, amit vésett vonaldíszek tesznek változatosabbá. A kanál átm.: 7,3x8 cm, magassága: 5 cm, anyag: juhar. (15. kép) D. Gy. 842. A kazári ivócsanak faragó mesterember munkája. Művészien, nagy gonddal, a legapróbb részletességre kiterjedve eleveníti meg a pásztorélet jeleneteit: a birkanyájat, az azt őrző pásztort, az erdei környezetet. Kísérő díszítőmotívumként a csésze szája és alja peremén körbefutó apró, farkasfog bevésések és cakkok jelennek meg. A kiugró peremmel körbefogott alján domborúan faragott „B M" monogram és vésett „1881 8 Hóban" felirat található. A csigavonalakban végződő fül az építészet jegyeit viseli magán. A csanak szája átm.: 9,1x8,5 cm, alja átm.: 4x4,3 cm, magassága: 6 cm, anyaga: juhar. (12. kép) V. 69. 129.1. A simára csiszolt ivócsanak merítőrésze félgömb alakú, díszítés nélküli. A fejrész egyetlen dísze a fül folytatásaként a gömb alján végighúzódó, keskenyedő, „gerincvonal-szerű" faragás. A fül kerék formájú. Hasonló fültípust említ Madarassy László** 3 Német Varga Ferenc szilvásváradi, községi kondás munkái között. De míg ő a merítőrészt is gazdagon kifaragja, addig a mi gyűjteményünk ivócsanakja díszítés nélküli s a kerékküllők megformálásában is van eltérés. Az ivócsanak szája átm.: 8,5x8 cm, füle átm.: 7x7,5 cm, anyaga: juhar. V. 1943.119., V. 1943.120., V. 1943.121. Mindhárom ivócsanak „K J", nagylóci juhász munkája. Az elnagyolt, primitív faragás és maguk a díszítőmotívumok rögtön elárulják a készítő azonosságát. Az ivócsanakok magas csésze alakúak, kettő közülük öblösödő formájú és kiálló peremű. A díszítés mindhárom csanakon más és más. A henger alakú csésze formán középponti helyet foglal el a leveles ágakkal övezett címer. Körülötte mindkét oldalon domborúan kifaragott, apró pontok, virágok és egy álló zászló található. Alján durván bevésett „K J 1943"-as felirat. Az ivócsanak füle fekvő kígyóalak. A második ivócsanakon nagyalakú állatok, madarak sorakoznak: ágon ülő papagáj, bagoly, fára mászó majom, kígyó, gyík. Füle gyik formájában van kifaragva. Alján kidomborodó felirat: „K J 1943". A harmadik ivócsanakon a disznókat őrző pásztort is ott találjuk botjára támaszkodva. A domborúan kifaragott, makkot legelő csorda mellett repülő madarak, fán ülő mókus is díszíti a csanak oldalát. Alján „K J 1943"-as felirat, füle vékony, kétágú oszlop formában van kifaragva. A csészék szája átm.: 7,5 cm, 7,7 cm, 8 cm, talpa átm.: 6,2 cm, 6,3 cm, 6,3 cm, magassága 8,5 cm, 7,2 cm és 7,2 cm. (7. kép) V. 1913. 89. A teljesen simára csiszolt, díszítés nélküli, kanál formájú ivócsanak pontos származási helye ismeretlen. Valószínűleg Nógrád megyéből került hozzánk. Bátky Zsigmond erről a területről említ hasonló fülformákat. 47 A közepén átfúrt fül stilizált madárfejnek is tekinthető. A kanállal egybefaragott fül keskenyedő „gerincvonal-szerűén" a merítőrész alján folytatódik. A csanak szája átm.: 10,5 X 11,5 cm, teljes hossza: 17 cm, anyaga: akác. (1. kép) V. 75. 610.1. A faragókés nyomait őrző, kanál alakú ivócsanak merítőrésze teljesen díszítés nélkül maradt. Készítője egyszerűen alakította ki a fülét is. A Nógrád megyéből ismert, stilizált madárfej forma áttörése csupán a madárszemet ábrázoló, apró, átfúrt lyukból áll. A fejet három, keresztbe futó, vésett vonal díszíti. Utoljára lisztes kanálként használták. Az ivócsanak szája átm.: 10X 11 cm, teljes hossza: 17,2 cm, anyaga: nyár. V. 1941. 103. A kanál formájú ivócsanak pontos származási helye ismeretlen. A fül formájából ítélve valószínűleg a felső-magyarországi csanakok sorába tartozik. Csaknem azonos formájú, ívelt áttörésű fülről mondja Nécsey István: 4 * „két oldalt az egyenes vonalakat ívek váltják fel — egyenesen a barokk-styl hatására mutatnak". Bizonyára a közös származási helyből eredően a nagyváradi múzeum katalógusa 49 alakra teljesen azonos ivócsanakot közöl Beliuróí. Csupán a fül díszítésében találunk eltérést. A mi csanakunkon az áttörést farkasfog és háromszög bevésések, ívelt, mélyen bevágott vonalak övezik. A merítőrész a faragókés nyomait őrzi, szája peremén apró, ívelt benyesések sorakoznak. A kanál szája átm.: 10,6x9,9 cm, teljes hossza: 18,8 cm, anyaga: juhar. (17. kép) V. 1931. 83. A nagyalakú merítőedény füle, merítőrésze, alja más-más anyagból készült. A szokatlanul vékony falú, henger alakú merítőrész díszítés nélküli. Csupán az alján fut rajta körbe egy alumínium lemez, ami a fület is rögzíti. Füle a felső-magyarországi vízmerítő edényeknél gyakori 45 Nécsey i. m. 66. 46 Madarassy i. m. 92. 3. ábra. 47 Bátky i. m. 103. 56. ábra. 48 Nécsey i. m. 119. 5. ábra. 49 L'art en bois, De la collection ethnographique, Le musee d'Oradea 17. ábra. 260
