A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Néprajz - V. Szathmári Ibolya: Ivócsanakok a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében
magyaroszági területeken honosak 19 . A Balaton vidékéről Malonyay Dezső szívidomú merítőrészről beszél. 20 Az északi népeknél (svéd, orosz) elterjedt, madár alakú ivócsanakok nálunk ritkán fordulnak elő. 21 Ez utóbbiak korábban a „vallási és ünnepi cselekvések (áldozás, lakodalom) alkalmával használt poharak, a megifjodás, az élet vizét őrző és hozó mitikus madarakat jelképezték". 22 Az ivócsanak merítőrésze gyakran díszítés nélkül marad. A díszített csészéken, kanalakon lehet plasztikusan kiugró, domborműszerüen kifaragott díszítés, alig észrevehetően kidomborodó, lapos vésés és a ritkán előforduló karcolás. A díszítőelemek általában a pásztor és erdei életből vett jeleneteket elevenítik meg. A nyájhoz tartozó birka, kos, disznó, a nyájat őrző pásztor és kutya, a makkot evő disznó, a szarvasra, őzre, nyúlra, rókára vadászó vadász az állandó díszítőmotívumok között szerepelnek. Az alakos ábrázolás elsősorban a dunántúli csanakokon terjedt el ugyanúgy, mint „a vésett vonalak fekete és piros viasszal való kitöltése". 23 Olykor csupán erdei növények (tölgyfa levél makkokkal), erdei állatok és madarak (bagoly, kígyó, gyík, papagáj) kerülnek a csanakokra. A hazafias érzelem szimbólumaként a címer is megjelenik rajtuk. Az ivócsanakokon ritkán előforduló díszítőelem a más, faragott tárgyakon kedvelt rózsa- és tulipánág. Kiegészítő díszítőelemként szerepelnek az ékrovásos, farkasfogszerű bevésések, cakkozások, pontozások. A díszített csanakok alján, ritkán az oldalán, ott találjuk a faragó monogramját és a készítés évét. A pásztor-faragók sokkal nagyobb gondot fordítanak a fül megformálására, mint a merítőrész díszítésére. Egyes vidékekre jellemző füldísz állapítható meg. Mindegyik fülformában közös, hogy van rajtuk egy áttöiés, amin át a csanak a szíjhoz csatolható. A fül megformálásában a legnagyobb változatosságot ugyancsak a palóc fakanalak mutatják. Megtaláljuk közöttük az architektúra jegyeit magukon viselő, nagyalakú füleket, valamint az alakos ábrázolást. A kettő gyakran együtt jelenik meg. Nécsey István 2 * több részből álló tanulmánya részletesen foglalkozik az ivócsanakok fülének építészeti jellegű kialakításával. A felsőmagyaroszági ivócsanakok körében gyakoriak a gótikus és románkori építészet elemeit magukon viselő csanak-fülek. Nécsey kissé romantikus magyarázatát adja ezen stílusjegyek ivócsanakokon való felhasználásának: „Ha már a mesterek egyéniségre törekvő alkotó erejét is ennyire uralta az architekturális vonalak szépsége, mennyivel inkább kellett annak a szegény, uraitól függő, elnyomott nép lelkére, képzelő tehetségére hatnia, melynek minden reménye, bizodalma a templomokban, az Istenben való hitben összpontosult, mely minden nemesebb, jobb benyomást a dómok pillérei és ívezetei alatt szítt fel magába", 25 holott nincs másról szó, mint egy-egy korstílust hordozó, „magasabbrendű" művészet beépüléséről a népművészetbe. Az architektúra jegyeit ugyanúgy megtaláljuk a szlovák, lengyel pásztor ivócsanakokon, 26 mint a palóc faragásokon (12—18. kép). Kísérő díszítőmotívumként rozetták, apró háromszög bevésések, pontok, körök, vonalak jelennek meg rajtuk. Az így kialakított fülek tetején általában az alakos ábrázolást is ott találjuk. A plasztikusan kifaragott állatfigurákat (kutya, kecske, kos, medve, farkas) Bátky Zsigmond a hallstatti korból eredezteti. 27 Az állat- figurák mellett gyakran megjelenik a pásztor is, aki „tilinkón játszik vagy kecskét fej, olykor sajtot gyúr vagy túrós bödönnel foglalatoskodik". 28 A palóc ivócsanakokon olykor egész szoborcsoport van kifaragva, nem egyszer humoros jeleneteket, „érzéki dolgokkal pajkoskodó pásztort" elevenítenek meg. 29 Az állatalak magában is alkothat fület: kutya, gyík, kígyó, disznó formában (6. 7. kép), olykor kiegészítő díszítőelemként (8. 9.11. kép) pl. kerék, kíséretében csupán egy állatfej van megfor19 Nécsey István: Felsőmagyarországi merítőedények. NÉ. I. évf. (1900) 18. 20 Malonyay i. m. 151. 21 Ortutay Gyula: A magyar nép. In: A művelődés könyvtára IX. (Szerk.: Bartucz Lajos, Budapest, é. n.) 316. 22 Bátky i. m. 105. 23 Manga i. m. 18. 24 Nécsey i. m. 17—18.; 65—68.; 113—120.; 145—158. 25 Nécsey i. m. 19. 26 Volkskund in Europa, (Szerk.: H. Th. Bessert, Berlin, 1938) 105. 27 Bátky i. m. 105. 28 Nécsey i. m. 148. 29 Malonyay i. m. 300. 17 Déri Múzeum évkönyve 257
