A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története

mert id. Beőr László sokat betegeskedett, s nem tudta vállalni az annak vezetésével járó igen megterhelő munkát. A Felvidékről Debrecenbe került német származású férfira a nagy magyar város s annak, valamint az ország tekintélyes része szellemi életét meghatározó Debreceni Református Kollégium olyan hatással volt, hogy küzdelmes, munkás élete jól példázza a magyar föld átalakító hatását. Debrecenben 1864. január 9-én halt meg 69 éves korában,.

28 Muraközy, átvéve apósa jómenetelű gyógyszertárát annak továbbfejlesztésén kitartóan munkálkodott. Ez kitűnik a vizsgálatokat végző bizottság a Nap gyógyszertárnál 1867. október 28-án tett megállapításából is, miszerint „.. .a tulajdonos szorgalma, a gyógyszerek pontos kiszolgáltatása által teljes elismerést érdemelt ki."

29 Muraközy azonban nemcsak a saját gyógyszertára vezetésével törődött, hanem felismerve az együttes fellépésben, a közös vélemény kialakításában rejlő erőt, lelkesen vett részt 1861. március 13-án a „Debreceni Gyógyszerész Testület" megalapításában. Úgyszintén közreműködött ennek egyesülés folytán „Debrecen-Biharmegyei Gyógyszerész Testület"-té való átalakításában. Az utóbbi Testületet — a megnyilvánult bizalom folytán — több ízben képviselte különböző országos jelentőségű megmozdulásokban. Muraközy rendszeretetére és az egyértelmű közérthetőségre való törekvésére jól rávilágít az az indítványa is, melyet a Testület 1877. szeptember 7-i ülésén fogadott el s annak alapján egy űrlapot rendszeresítettek a segédek részére adandó működési bizonyítvány részére.

30 Élete utolsó éveiben a DebrecenBiharmegyei Gyógyszerész Testület elnöki tisztét is betöltötte.

31 A város közéletében is sokirányú tevékenységet folytatott. Az 1867 májusában tartott tisztújítás alkalmával, mint Hatvan utcai képviselőt tisztviselővé választották s e minőségében a közrendtartási és közművelődési bizottmányban is tevékenykedett. Ezen tisztségét hosszú éveken keresztül viselte, majd később mint Debrecen sz. kir. város törvényhatóságának tagja egészen haláláig szerepelt.

32 Egyike volt a Debreceni Takarékpénztár legrégibb választmányi, majd igazgatósági tagjainak. Ezen tisztségekben folyamatosan, 24 éven keresztül tevékenykedett, mígnem 1886. október 15-én a pénzintézet aligazgatójává is megválasztották. E tisztét nagyon kevés ideig viselhette, mivel 1887. július 5-én 65 éves korában meghalt. A gyógyszerészi pályán mintegy ötven éven át, ebből Debrecenben közel negyven évig tevékenykedet t .

33 Id. Muraközy Károly hat gyermeke közül a két legidősebb fiú: Károly és László gyógyszerészi pályára lépett, míg egyetlen leánya Teleki Béla gyógyszerész felesége lett.

34 28 DRE halotti anyakönyve 1864. évre 207. old. 27. sorszám alatt a halál okaként gőgsorvadás (gégesorvadás) tüntet fel. 29 A debreceni hét gyógyszerész 1852/53. évről való megadóztatására tett bevallás szerint egy gyógyszerésznek volt magasabb jövedelme mint Beőr-nek, egynek azonos, míg a többi négynek alacsonyabb. A bevallásban szereplő hét gyógyszerész, illetőleg gyógyszertár, azok neve, alapítási ideje, valamint a városban való elhelyezkedésük a következő volt: Muraközy Karoly (bérlő), Arany angyal, 1700, Piac* utcán, Róthschnek Károly, Arany egyszarvú, 1772, Cegléd** utcán; Beőr László, Nap, 1802, Piac utcán; Szilágyi Péter Mihály, Magyar korona, 1807, Péterfia utcán; Lőrincsák Mihály (bérlő), Kígyó, 1812, Piac utcán; Tamássy Károly, Fehér hattyú, 1813, Piac utcán; Bészler Lajos, Megváltó, 1843, Piac utcán (*jelenleg Vörös Hadsereg útja, **jelenleg Kossuth utca). HBmL IV. B. 1109/1—42. d. 6035/1855. Benkö i. m. 92. és 102.; Varga i. m. 111., 115., 119., 124. és 127. old.; HBmL IV. B. 1109/1—175. d. 8162/867 30 A debreceni gyógyszerészek már az 1850-es években kívántak egyesületet létrehozni, de az illetékesek lassú ügyintézése folytán csak 1861-ben kapták meg a hozzájárulást. Dr. Róthschnek i. m. 33. 31 Gy. K. 2, (1886) 231 32 HBmL XXI. 505/a—107; Debreczen 19, 1887. július 7-i, 131. sz. 33 A Debreceni Takarékpénztár (ez később Debreceni Első Takarékpénztár néven szerepelt) részvényesei 1846-os alapításkor a vezetésre választmányt hoztak létre, majd alapszabály módosítással 1876-tól helyébe 10 tagú igazgatóságot választottak. Szüts i. m. 173. és 189. Gy. K. 3, (1887) 448; 4 (1888) 352 34 Teleki (Tirscher) Béla bártfai születésű, okleveles tábori hadnagy-gyógyszerész 1879-ben működött Debrecenben a Nap gyógyszertárban, majd Gölnicbányán lett patikatulajdonos. Később Simon Aurél gyógyszerész misztótfalui kapszulagyárába, nyomdájába társult be. Ebben az időben Gyógyszerészet címen szaklapot is adtak ki. A vállalkozásból kilépve a zagyvarékasi gyógyszertár tulajdonosa lett. Debreceni Gyógyszerészegylet Jegyzőkönyve, kézirat (továbbiakban: DGYEJ) 149. old. Gyógyszerésztörténeti Diárium 4, (1975) szeptemberi szám. Gy. K. 31, (1915) 471; 38, (1922) 40; HBmL IV. B. 1405/b (29—84) — 76/1877 211 /