A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Történelem - Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története
tellyes bizodalmát helyeztesse, a minthogy nagy esmeretségbe is jöttem: ehezképpest 13. esztendőt meghaladván a patikáriusi tudományon eltöltött időm s mind theoriam, mind praxisom lévén alázatosan esedezem a T. Ns. Tanács előtt az itt rekesztett diplomám is bizonyságot tévén felőliem, a néhai patikárius n. Nagy Mihály úr patikáját a becsült áron részemre resolválni és assignáltatni meghatározandó feltételek mellett kegyesen méltóztassék. Grátiájáért esedezve vagyok a T. N. Tanácsnak Debreczen 2 Julius 1823. alázatos szolgája Beőr László mk. diplomaticus patikárius." 5 A felvidéki származású s feltehetőleg több helyen megfordult fiatal gyógyszerész Debrecent megkedvelhette, hiszen néhány éves itt-tartózkodás után letelepedési szándékkal pályázott ezen gyógyszertár elnyeréséért, amikor azt megkapta, pár hónap alatt úgy rendbe hozta, hogy — diplomája kihirdetése mellett — annak megvizsgálását kérte a tanácstól. Annak kiküldöttei mindent rendben találtak a felújított patikában s azt a közönség szolgálatára már 1823. október 6-án megfelelőnek ítélték. 6 Debrecenhez való kötődését mutatja az is, hogy 1825. szeptember 25-én nőül vette a debreceni születésű s itteni lakos Bészler Juliannát. 1 Böer László az évek folyamán nemcsak gyógyszerészi hivatásának élt, amit igen lelkiismeretesen végzett, hanem egyre jobban beleilleszkedett a debreceni közéletbe is. Feljegyezték róla, hogy az evangélikusok pénztárkönyvének vezetését 1836-ban vette át s azt ettől fogva nem mint addig németül, hanem magyar nyelven végezte. 8 Böer Debrecenhez való kötődését avval is szorosabbá tette, hogy már 1835-ben szőlőbirtokot is vásárolt. Ennek területét néhány éven keresztül növelte, majd 1838-ban háztulajdonos lett, melynek alapján már abban az évben, július 25-én, a város polgárai közé is felvették. 9 A későbbi években esküdtként is tevékenykedett, sőt még 1861-ben is a város tisztviselői között, mint Hatvan utcai képviselő szerepelt. 10 Hivatásának odaadó teljesítését jól jellemzi egy gyógyszertári vizsgálatról készült jegyzőkönyv, amelyben részletesen leírják a Nap patikában észlelteket. Annak utolsó 20. pontjában rögzítik: „Ezen gyógyszertárhoz a közönség nagy részének van bizodalma, tisztelvén a tulajdonosában egy becsületes, pontos, a szabályokat szigorúan megtartó egyént. Személyzetéről dicsérve emlékezett." 11 Munkatársaival való törődését s azt, hogy jó tanítómester volt, ékesen bizonyítja egy nyomtatásban is fennmaradt könyv. Drabek Károly gyakorló „gyógyszeres" 1836-ban készült értekezését a kor szellemének megfelelően igen cikornyásan Böer Lászlónak „zsendülő gyógyszeresi kora példás oktatójának, tanítójának és tapasztalt, fáradhatatlan jó urának háládatossága és köszönete jeléül" ajánlja. 12 Az ifjúságot — nemcsak 5 HBmL IV. B. 1109/f—22; 60/1852. A reáljog elismeréséért írott kérvényéhez másolta le Beőr eredeti beadványát. 6 HBmL IV. 1. 1011/k—105; 408/1823 és IV. A. 1011/1—69; 4195/1823 7 Debreceni ref. egyház (DRE) házasultak anyakönyve 1808—32. 334. Ez egy Bajorországból a XVIII. században idetelepedett család sarja. Nevük eredetileg Basier, Bäszler, azaz Bázeli, de Böszler-ként is előfordul. A család első debreceni képviselője Bészler Jakab esztergályos (Torneator) 1788-ban kap a várostól polgárjogot. Az itteni családalapítónak 12 gyermeke volt. Horvay Róbert: Debrecen evangélikusai (Debrecen, 1939) 26. Rickl Antal: A debreceni nemes vasáros társaság története (Debrecen, 1930) 47. 8 A Debrecenben letelepedett ágostai hitvallást követő családok általában német vagy szlovák eredetűek voltak, de rövid idő alatt teljesen elmagyarosodva illeszkedtek be a város életébe. Horvay i. m. 24. és 26. 9 HBmL IV. A. 1013/II/c—59., 60., 61., 63. kötet. Déri Múzeum történeti adattára 192. szám. A ház, melyet vásárolt az 1580-as számot viselte s a Hatvan utcai kapitányság területén feküdt. Később Piac utca 3. számot kapta. Debrecen polgárainak jegyzéke. HBmL IV. A. 101 l/S—2; 216. old. 30. szám. Herpay Gábor: Debrecenbe beköltözött polgárok. Matricula civium. 1715— 1867. (Debrecen, 1936) 20. A város területi s ezáltal közigazgatási felosztására részletes ismertetést ad Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig (Debrecen, 1969) 34. 10 HBmL IV. B. 1109/f— 1, 55/1848; IV. B. 1109/g—8, 4948/1850; IV. B. 1109/1—301, 4402/1855; XXI. 505—107. Ezen megbízatások tulajdonképpen a mai tanácstagságnak felelnek meg. 11 HBmL IV. B. 1109/f—16, 1219/1850. A gyógyszertárak vizsgálatát a polgári forradalom utáni időkben a felsőbb rendelkezéseknek megfelelően a városi rendőrfőkapitány, mint az egészségre felügyelő bizottmány elnöke, a városi tiszti főorvos és tisztiorvos közbenjöttével, végezte. 12 Drabek Károly: A borkősavas szik-hamagról és a szénsavas vasatsról (Pesten, Trattner Károly nyomtatása, 1836) 205